Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Surd szellemi értékei



Első írásos említése 1268-ból való, amikor a település a Hahót-nemzetség birtokában volt. 1471-ig a Kanizsai család birtokolta. 1565-66-ban a kincstári adójegyzékben csak két ház szerepel. 1626-ban Szalay János tulajdonában volt a település, mely jelentős szerepet játszott vallási téren. 1624-től a Zrínyi családé lett Csurgó és környéke. Sokat tartózkodott itt Zrínyi Miklós. Jellasics hadainak háromszori égetése miatt az evangélikus tanító köteles volt a beiratkozókat tanítani, ha azok katolikusok is. 1856-ban gróf Zichy Domonkos püspök, majd gróf Zichy Ödön hasonnevű fiának volt itt nagybirtoka. Ugyanakkor a Festetics család déghi ágának birtoka volt Jánosmajor és Petrács-puszta.

A település a reformáció idején Nádasdy-birtok volt. A nádor családjának és az itt lakó hitvalló ősöknek köszönhető, hogy ez ma az egyházmegye legrégibb múltra visszatekintő gyülekezete.
A Surdi Ágostai Evangélikus Gyülekezet történetéről itt olvashatunk. A Gyülekezetről bővebben itt találunk információt.

A 20. század hatvanas éveiben földrajzi neveit összegyűjtötték. Ebből megtudhatjuk, hogy Alig-vár útszéli csárda volt. Nevét onnan kapta, hogy a tulajdonosának az volt a szavajárása: alig várom, hogy jöjjön a vendég.

Baráth Béla népdalgyűjtéseinek hangfelvételeit, amelyeket Surdon gyűjtött, itt hallgathatjuk meg. Nyolc év alatt 94 dalt gyűjtött össze, amely 2000-ben Dél-zalai népdalgyűjtemény címen jelent meg.

Surdról indult a híres Röpülj páva dallama és szövege, hiszen Seemayer Vilmos 1937-ben itt gyűjtötte a híres páva dallamot, amelyet Kodály Zoltán dolgozott fel.

A falu neves szülötteiről itt olvashatunk.

Surd szellemi értékeiről a tematikus linktár segítségével további internetes információkhoz juthat.

Kedves Látogatónk!
Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy jelezze az alábbi e-mail címen:
palosine##kukac##nagykar.hu
Pálosi Istvánné (Rózsa)
 
/1