Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
554.45 KB
2008-04-19 15:15:54
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
444
3576
Rövid leírás | Teljes leírás (99.72 KB)

EMLÉKFÜZET

SURD
VÁZLATOK A SURDI ÁGOSTAI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET TÖRTÉNELMÉBŐL

1797-1997



El

oszo

Jresíaí si^i&>& á&emsne&er*:e a> AZász/w g^ecé-i- ntpyia€,
Islen iránli hálával adjuk kézbe ezt a kis lüzelel. Isten surdi házáról.7 lyel &U0 éve épílellek. A teljesség igénye nélkül gyűjlöllük össze azok írásait, akik különböző szempontból lonlosnak larlollák, hogy e kis gyülekezel életét, a templom vázlatos történetéi, s lelkészeinek munkáját megörökítsék a jelen és a jövő nemzedékek számára.
Kél évszázad nosszú idő, de Isten gondviselő kegyelmére, egynázál megújító és gyarapító irgalmára visszatekinteni örömleli dolog.
Lrről a kegyelemről szóll az idáig ill szolgáló £t\\ lelkész igehirdetése keresztelőkön, konlirmációkon, esküvőkön és temetéseken. Írről a meglarló irgalomról vallhal a ma ill élő J3U ember, akik imádságukkal és adományaikkal is vállalták a templom renoválásának gondjait.
A úUU éves jubileumra leljesen megújult templomunk karzala, orgonája, karzat löljáró lépcsői, mellvédje s egész villanyhálózala is.
Istennek adunk hálál az eddig meglelt úlérl, melyen e templom lalai, e kis egyház történetének írói, e gyülekezel lagjai, lelkészei is megtapasztalhatták Urunk bíztató szavait:
L.me-
(Z.iJ 13.5)


Tarlal

om

Meslerházy Sándor : Surd
Megjeleni: 1917-Den. Meslernázi Sándor: A somogyi ágoslai nilvallású evangélikus keresztyén egykázmegye lörlénele
Meslerházy Sándor : Liszó
Megjeleni: 1917-ken. Meslernázi Sándor: A somogyi ágoslai nilvallású evangélikus
keresztyén egykázmegye lörlénele ., ; i-\'f "f í\'■ \' \'* ív ■
Fajr Sándor : Surd
Megjeleni: l9ú4-Den. Payr Sándor: Dunántúli Evangélikus tgynázmegye lörlénele
Magy Szilvia : A gyülekezel lelkészeinek sora
IV-éves teológus nallgató
Dr. ruszlay lászlő : emlékezés Kuzmics Islván bibliarordíló surdi
lelkészre
Elkangzoll : Surdon. I97O.június 21-én

Nagy Szilvia

Bakos Mikály
lessedik Sámuel és ruszlai Remeié Marion
Szabó r ál j. ;
Szalóky illek
Kiss József •



Llelpályák :

Zámolyi vr\'yula <
L)r. Vuszlay László Smidéliuszné Drobina Jirzsébel

Meslernázy JSándor: Surd
Jura: llz is vármegyénknek nagyon régi községe. Meglakulása nagyon régi időkben lörlénl. Kégi löldesurai gyakran vállozlak. A. reformáció korában a Nádasdy-családnak birtokaihoz tartozott.
Lz a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a reformáció lanai ill is hamar ismerlesek és befogadottak lellek, és korán alakull ill evangélikus gyülekezel. Szalóky tlek surdi evangélikus lelkész az adalok szorgalmas összegyűjtése ulán, Io9i-ben megírla gyülekezetének lörlénelél, és azt
Vázlatok a surdi evangélikus gyülekezel történelméből cím alall kinyo-malla. Ji mű adatai és személyes kutatásaim alapján írom le röviden, az apróbb részleteiéi mellőzve, a surdi evangélikus egyházközösségnek lörlénelél.
Aminl e gyülekezel a reiormáció lénykorában megalakult, azonnal lemplomépíléshez láloll. ilgy fazsindelyes templomot épílell. melyei aztán, mikor a zsindely elkorhadl, zsupletővel ledéit be. raplakol és iskolái is már kezdetben épílell a gyülekezel, a legegyszerűbb módon, la és zsupp anyagokból. - mert bizony, na az egyházlagok lelkiekben meggazdagodlak is, anyagiakban szegények voltak, ürüllek, nogy prédikállalik nekik az evangélium, mely Isiének hatalma minden hívőnek üdvösségére vHom. l,iU,J. Holdogok voltak, hogy vallhalják az evangéliumi hitel, melynek szól az ígéret: Az igaz ember pedig hitből él IHőm. 1,1/ J.ts ez a gazdagság erői adoll nekik mindnyájuknak, léniáknak és nőknek, öregeknek és haláloknak az egyház építésére. Így lörlénl, hogy mindinkább megerősödlek, még a lörök uralom alall is erősödlek.Pedig a török ill is sok pusztítást vili véghez, sok élelel kiolloll, sok házal lelégelell, sok vagyont elrabolt. De vallás dolgában a leggyakrabban közönyös voll. tőből az időből már hat egymás ulán működöli lelkészüknek nevét ismerjük. Mind hivatott szolgái vollak az Urnák, de legkiválóbb voll közlük i/es&a&p &gtcs%tp, kinek ároni családja annyi jeles lelkészt (.esperest is. püspüköl ts) adoll egyházunknak.
Mikor azonban Magykanizsának Io90-ben lörténl visszafoglalásával ez a vidék is a protestánsokat kérlelhetetlenül üldöző 1. Lipót uralkodása alá kerüli, akkor az ellenreformáció vihara ezl a gyülekezetei is megrázta és megkárosította. Hiszen felülről, a bécsi udvarból csak azt hangoztatlak, hogy a fegyver jogán szerzett e területen csak a római kalholikus vallási szabad gyakorolni, és azérl kivételi egyik gyülekezettel szemben sem leltek.

De híveink erősen állollak ám lörvány állal bízlosfloll jogaik mellell. Végre is azlán a vármegye. - az észak-nyugali megyék mintájára- ill is kél gyülekezetben szabad leli az evangéliumi vallásgyakorlal. r edig voltakképpen mindenhol, ahol az ill eddig gyakorlatban volt. meg kelleti volna engedni, meri semmiféle lörvény azl el nem törölte.
Így leli Jurd mini árlikuláris gyülekezel, egy nagy vidéknek központjává és a környékbeli evangélikus bívek mentsvárává. Lelkészei, kik ebben az időben működlek benne, nagy leladalol teljesítetlek. Különösen lelte ezl a bibliafordíló lelkész: 3&u#snic& S7á/vási. aki 1755-1779-ig szolgálta ill az Ural. Nem elégedett meg azzal, hogy ill helyben prédikálta, szent lelkesedéssel, a Krisztusnak evangéliumát, szolgáltatta ki a szentségekéi, hanem bizony elment nemcsak r álróba, mely különben is az ő árlikuláris gyülekezetének lársgyülekezele, lehal egyik része voll, nanem rorrogra is, ozenlpálra is, Vjyékényesre és más belyekre is, még gyalog is, titokban is, éjnek idején is, nogy kereszteljen, gyónlasson, temessen slb. Sokai megmenteit, sokat megtartóit ő így. tlévülbelellen érdemei vannak néki. Mélló dolog lenne: emlékkövet állítani neki vagy kamvai lölé a surdi déli temetőbe, vagy a surdi templom előtti téren. Kuzmicsnak 1//9-ben bekövetkezett halála után a gyülekezet ^XJa&c^ xJvoiinacp lelkésznek vezetése alall tovább élt, fejlődöll. virult, különösen akkor, mikor ez a lelkész esperesi tisztségre is emelteiéit.
örvendetes jelenség voll a gyülekezel éleiében az, hogy a római kalho-likus vallású. lelvilágosodoll rölsedúr: S^c^ei^, az 1797-ik évben a gyülekezetnek lemplom-lundusul nagyobb területű bellelkel adományozóit. A templom ezen már 1/9/-ben leiépüli, és azl az év november úD-án lelkésze: nakos Mihály mint esperes, Dalliér Islván porrogszenlkirályi és lorkos Ádám iharosberényi lelkészek közreműködése mellell nagy ünnepség keretében lel is avatta.
Az lo&O-ik évben a gyülekezel Iából, zsupplelős, iskolái épített. Majd loDO-ban téglából, erős tálakkal, jelenlegi lormás templomát épílelle tel, és abba egy ölmázsás harangot szerzell. Így másik harangot üöme András, egyházát szerelő kisgazda ajándékozóit. Ugyanő egyéb, különösen löldbirlok-adómányaíval is megörökílé nevét az egyházközösség éleiében, történetében.
A jelenlegi lelkészlak 18o9-ben épült, az iskola és lanílólak pedig
1878-ban. ;!Í

Urgonál először löoú-ben veti a gyülekezet, de mivel az hamar elromloll 191fi-ben a mostanit, erős szerkezetűi és jó hangúi, szerezte. Legrégibb. l/ÍW-ből való anykönyvének tábláján. Kuzmics lslván lelkész tollából több értékes történeti adat van leijegyezve. Még régebbi anyakönyvei eléglek, mikor az ellenség az evangélikus parochiál l/L)4-ben lelgyújlolla. Ha végigtekintünk e gyülekezetben működött lelkészek és tanítók kosz-szú során, örömmel látjuk, hogy az Ur sok kiváló lelkipásztort és tanítót küldöli ide az ő nyájának legeltetésére, ts megállapíthatjuk, hogy e szép lörléneli múlttal bíró gyülekezel a legjobb reményekkel mehel a jövő útjain, ha az unokák hűséggel kövelik a hilbuzgó ősöknek példáját és lörhetellenül ragaszkodnak hilük lejedelméhez, a Jézus Krisztushoz. Adja Isten, hogy úgy legyen!
Lelkészek : ?.-.■■> «"< s
•T .;.■»)■ (■■.■.■\'• .-■,-. ■■■■■

fabtín, /tfffó" /&<¥/.
/7<f/
/7S7,
/7SS.
-, &(■\' e^j

ff.
lanílók:



Meslerházy Sándor: Liszó
ve
men csa mikor a
Liszó ILeányegyház/: Hegen major volt. Ujabb település lolylán kelelke-zelb község. Lakosai a Vas megyei vendek közül kivándorolva telepedlek meg itt az 1/lo-ik és 1/19-ik évben. A Ziakócs-, aLancsák-, a Leposa-, a Szmodics-,a Smolcz-családok lagjai vollak ezek a települők, kiknek Dras-kovics János gróf özvegye, Pládasdy Mária Magdaléna adott itt menhelyei. Abban a réméyben jöttek, hogy itt vallásukat szabadon gyakorolhatják. Csalódlak.Igaz, nogy e vidék Falvaiban, pl. Surdon is. meg jNemespálró-ban is akkor, még 1/lo-ban is, nyilvános istentiszteleteket tartottak az evangélikus templomokban, de mindinkább elborult az evangélikus egyház ege. A liszói új evangélikus telepesek is, nogy csak maguknak legyen házuk, hanem az Istennek is legyen náluk háza, hamar építettek templomot, és pedig a mai római kalholikus templom helyén. De nem sokáig állhatolt az. A római kalholikus türelmetlenség löldig lerombolta azt. Sőt az evangélikus hívekel kényszerílellék, hogy lizessenek a római kalholikus iskolára és harangra. Így gyermekeik olt tanulhatlak, és a harang nekik is szóll. Mégsem csüggedtek el. Hillek, munkálkodtak és küzdöllek. A maguk hile szerinti tanítói állási szervezlek, tigy oklevél nélküli lanílól alkalkmazlak ki egy bérbevell házban lakolt és oktatta, ne-lle az evangélikus tanulókat. Kezdetnek ez is jó volt. A dolog így is
l. Haladás így is volt. bár a gyülekezel hosszú évtizedeken kérésziül k ilyen tanerőkkel dolgozhatott. Nagyobb lelt az eredmény akkor, kor a gyülekezel az loOU-ik évben tanítójául a Sopronban végzett
J^&\'ZÍÍÍÉV tanítójelöltet alkalmazta, ki azulán ill szorgalmasan lel-jesílelle, végezle kánlorlanílói leladalál. De csak 14 hónapon ál, meri akkor Szőke-dencsre köllözöll ál, a kél gyülekezel és az egyházi főhatóság beleegyezésével, helyei cserélvén cm&ác&^>óaz-l^>oltani tanítóval. Héricz Sándor hivalaloskodása alatt szerzell a liszói leánygyülekezel 1/ u űrbéli lelkei. Utóbb ezt elcserélte egy épületekkel beépített, az egyház céljainak inkább meglelelő telekkel. Ili az egyik épületben rendezték be - alapos átalakítással- a laníló lakását és a lanlermel. melyben istentiszteletekéi is larlollak. Lzl a beosztási azonban csak átmenetileg tekintetlek, lelkűk templomra vágyoll. trre is rásegítette őket a jó Isten. INagy áldozatokkal és sok fáradságokkal löD/-ben szerencsésen felépítették mostani, elég tágas és csinos templomukat, melybe kél harangot is szerezlek.

Az löOu-ik évben pedig megépítették a jelenlegi iskolaépülelel is, melyről azonban hamar tapasztalni voltak kénytelenek, hogy benne a lanílóí lakás nem elég nagy. Lzen idővel segíteni akarnak.
lakács Józsel. miután ill 35 éven ál laníloll. előrehaladott korára való hivatkozással kérte nyugdíjaztatását, és a minisztérium helyei is adoll kérvényének, ü búcsúi vell gyülekezelélől és ez &hA*ísü£a\' K^teda, orosz-láni tanítót választolta meg. Műveli, szorgalmas lanílól nyert benne a gyülekezett, de csak néhány évig működöli ő ill, meri állami lanílóí
a
llásra neveztetvén ki, távozott Liszóból. Ulóda <yM>o£iáf* 5fésu/os\' tanító lelt. llz sem maradi ill sokáig, meri többrendbeli bajai miall kénytelen leli magái nyugdíjazlatni. A gyülekezel pedig Jffia&dá J%íís=í^<^bokodi lanílól válaszlolla meg. ti is loglalla az új tanítói hivalalál. de a háború hadba szólította őt és mosl mini honvédnagy, a véres harcmezőkön küzd a hazáért, a magyar népért... A gyülekezetre pedig és iskolájára kellős mértékben nehezedik a háború nehéz keresztje.
Jurának lélekszáma:bl4.Liszónak lélekszáma: íi49.Ha mosl már számít
juk a ourdhoz tartozó Kelezna liókegyháznak 10, Somogybükkösd liók-
egyháznak D5, továbbá Zákánynak 51 és ürlilosnak 9 lélekszámai, úgy
látjuk, hogy iSurdnak összes lélekszáma: lUOD, , , ,t

■ \' ,4 .^

.,„■,!, J,





rayr Sándor: Surd
Surd: A középkorban a Kanizsay család birloka voll. lí)öU-ben Szalay * Kelemen, 16á6-kan Szalay János voll a földesura. 166(_)-ban több nemes család lakla. Bizonyára még a reformáció korában alakult anyagyüleke-zelté. lllső ismeri lelkésze ^/v&ees^i&(>&/> •yp&t&o-l-, akii 16ÚL), június J-án Kis Beralan püspök a csepregi zsinaton avatott lel Surdra. Ugyanő lOJÍ), május 14-én a csepregi zsinaton éáasia& .yv&Áfoáct?/ és 164 J. június -en szinten V_sepregen Cr&aswcíp jre/vsicet avatta lel ugyanide. Jelesebb lelkésze voll ourdnak iye/>cizMp ^rpö/\'gfp. a kiváló ároni családnak egyik lörzsalyja, aki Sckmal és Hrabovszky szerinl Sajógömörről jötl ide. t kelyen csak laníló leheléit, mert lelkésszé és pedig jurdra csak Musay (jer-gely püspök avalla lel Bükön 1646. augusztus 14-én. Szalóky szerinl még 16íí)9-ben is ill voll. Dávid nevű jeles lia, a későbbi eperjesi, sajógömöri és osgyáni lelkész Surdon születeti luDD-ban. jckmal szerinl Perlaky Légrádon is lelkészkedell volna, ennek idejét azonban nem ludjuk megállapítani. A rerlkakyak prédikáció-gyűjteményében viyörgynek is van egy beszéde ezzel a jelzéssel : acnríbelal vieorgius rerlaky concionalor durdiensis in domo parocniali Augusli Ív), anno iblJO. A beszéd iSzenl-náromság ünnepe uláni 1U, vasárnapra van írva 14 sűrű oldalra terjed; az első részben Jézus siralmáról, a másodikban Jeruzsálem puszlulásáról szól, melyei Josepkus után nagy részletességgel írt le. Stílusában sok a régies szó és provincialismus. Hogy meddig voll r erlaky Surdon, és ill vagy Légrádon lejezle-e be életéi, azl nem ludjuk.
Musay püspök Surdol luul-ben az anyagyülekezelek közé sorozza, riszlrovick vryörgy püspök 1668, június 8-án ijv&ftm^ ^cpcécS\'AJvási/ avatta lel ide lelkésznek, aki ozalóky szerinl még 16/9-ben v talán in-kákk 1674-ken) is ill lelkészkedell volna. 1682-ken pedig 3%>epc&* vHajki) *y<Osia&á& lelt volna a surdi lelkész, akit már 168/-ben Légrádról űzlek el a római kalbolikusok. Surdol, mivel 1681-ben és már előbb is voll vallásgyakorlala, arlikuláris gyülekezetnek ismerte el a kalóság.
A A Vili. század elején Kuzmics István leijegyzése és Szalóky Llek szerinl 1/14-ig ,^j0&>ásijft,yToc/fim< voll a surdi lelkész. (Bokányi Józsiás 1706-ken jánoskázi laníló s 1725-ken lcemeneskögyészi lelkész voll.) \\e-le egy időken 171J-kan \'fflíáteí &^\\(M. a surdi laníló.

1714-1724-ig lelkésze nem, hanem csak lanílója voll burának, s a ne-mespálrói lelkész szolgálalával éllek a surdiak is. Kiváló levilanílója voll azonban Surdnak ez időben is ±jr>s<etayK/&SU£*€Í<Í: aki relánczról száműzetve jöll ide, és JJ évig szolgált Surdon.l742-1751-ig S%eÁti^eJa.&y<>/%ty, 1751-1755-ig JSe^e-Aeáí™, 17551779-ig %miM» S/iáwi, voll a j surdi lelkész. Lz utóbbi fordította le vend nyelvre az Újszövetségei, és j jegyezte lel a surdi gyülekezel adalail. A.rvay ulán kiváló lanílója voll \') még Surdnak ^J&e/artu&i; aki mini őrüli üomonkoslalván hall meg.
(Szalóky E. i. m 24.) ,j
Liszó: Az ily nevű puszlán Surd mellell a Vas megyéből hilük miatt meneküli vendek alapították a mai virágzó leánygyülekezelel. Bognár Mikály. Rapossa Balázs. Raposa Iván (.nem Lepossa .\') és Smolcz Márton menekülteknek üraskovics János gról özvegye, Nádasdy Mária Magdale-na adoll 17í8-ban menedékei. 1719-ben 14 család menekült ide. közlük Zakócs, Szmodics és Lancsák családok, h/.vk alapították a mai Liszó községei.
( Szalóky E. 25,1 )


iNagy ISzílvía: A gyülekezel lelkészeinek
sora
Muraközi Miklós az első ismeri evangélikus lelkész Surdon. Ul június J-ánKis Kerlalan püspök iklalla be a csepregi zsinaton Surdra. Róla ezen kívül csak annyil tudunk, nogy lfo&ii. május úu-án a hegyfa-lusi zsinalon írla alá a nilvallásokal. Lrdekes, nogy már ekkor, mini surdi lelkész lelle ezl: tgo Nicolaus Muraközi paslor ecclesiae Surdensis, subscrubo me nuic Libro („oncordiae.
Az ulána következő lelkészről, Csanaki Mihályról annyit jegyeztek lel, nogy Kis líerlalan püspök lujO. május 14-én avalla lel a csepregi zsinalon surdi lelkésznek.
3&ás<o^3fé*<enceJ\'szintén Kis nerlalan püspök és szintén Lsepregen avalla fel surdi lelkésznek 1643. június 9-én. 0 164Í. október 12-én írla alá a hegylalusi zsinalon az evangélikus nilvallásokal: rranciscus Károly in Lomilalu Somogy Surd nuncupala loco ordinalus.
Már löoDel ludunk a következő lelkészről iyes^attgt- J^Sf^f^Sc. Aroni családból származott. Mielőll Surdra jöll volna, már Sajógömörön laní-lóskodoll. Musay Gergely püspök avalla lelkésszé Io4b. augusztus U-án vagy 14-én. Még aznap írta alá a nilvallásokal is: tgo Georgius Perla-ky minisler ecclesiae Surdienses subscribo me kuic Loncordiae, sine om-ni dolo, el Fuco. r erlaky György Légrádon is lelkészkedell. de csak nagyon rövid ideig 1650-ben. Surdon születeti meg Io5u-ban Dávid nevű ria. aki később eperjesi, sajógömöri és osgyári lelkész lelt. rerlaky Györgynek lennmaradl egy 14 oldalas prédikációja is, amelyei a ISzenl-náromság ünnepe uláni tizedik vasárnapon mondott el l\'XJO. augusztus lu-án.x ayr Sándor megjegyzi róla, nogy stílusában sok a régies szó és provincialismus. Szalóky lilék szerinl lt>L)9-ben még surdon tarlózko-doll. Azt azonban nem tudjuk, nogy életéi ill avagy Légrádon fejezte be. Halálának időpontja is ismeretlen.
1668. június 8-tól ^/fléusai\'ffipié\'SZláfeísi, foglalta el a surdi lelkészi állási. Ol riszlrovics György püspök avalla lel ide. ő a nilvallásokal luuj. Június wD-án írla alá Kőszegen, ily módon: ligo Slepnanus Muray IMu-sayJ Vigil minisler eccleseae Surdiensis. nomen meum Libro nuic Lon-cordiae subseribo. Az ulolsó biztos adat róla az, nogy looU. jún. ú-án ő a surdi prédikátor.

1682. április 20-lól ^^^(Rajki) ^&su6°€U vette ál lőle a nivatall. Rajczi Ibo7-ben Légrádba köllözöll, ahonnét a római kalolikusok elűzlek. Nem tudni, hogy nova menl.
Kuzmics István és Szalóky Llek feljegyzése szerinl l687-lől 1714-ig 38o&ást^i\\j%cá&n lelkészkedell SurJon.
Lláöíi ^/m^uWíííííi kövelkezell a lelkészek sorában, aki a lantlói kivalall is viselte 1718-1731-ben is."
Maja Sfy/ásic&i\'S/Ó&HÍSI, etodt\'ill, de csak ideiglenesen.
SteÁltg/eda slpögige- 1742-lől 1751. decemberéig, haláláig viselte a vállán a gyülekezel lerneil. mint lelkész.
1/Ol-ben már megérkezett a nelyére ijfóes&e^C«&w, aki vrerentsérDől jött Surdra. ül azonban 1755-oen kizárlak lelLészi állásából részegeske-fiése, kanonikus hibái és feleségének liszlálalan élete miatt. Jamlon. 1/ol-ben nal meg.


Dr. r uszlai László: Lmlékezés Kuzmics ■ ■ lslván biolialoraíló surai lelkészre
Az 194U-es évek elején ismerkedtem meg a somogyi evangélikus egynáz-megye nagynevű ny. esperesével: Meslernázy Nándor voll pálrői lelkésszel. aki még öreg korában is nagy érdeklődési mulaloll egynázunk mull ja í-ránl. Már akkor lelkesen beszéli nekem a XVili. század egyik jeles papjáról. ^(2£sw^ csA&/ást/ surdi lelkészről. Akkor még nem is sejlellem, nogy valaha is Surdra kerülök, lis miután Islen akaratából surdi lelkész leltem, én is rátaláltam híres elődöm munkásságának nyomaira. Ls az é-vek során aztán egyre erősödött bennem az elnalározás, nogy lolylalva bzalóky lilék surdi és Meslernázy Sándor pálrói lelkészek munkáját, akik írásban örökítetlek meg Ku/mics islván életművel, én is emléket állítsak egyházunk e nagy fiának a surdi gyülekezetben.
Istennek legyen érle hála, az elnalározás megvalósulhatott, lemplo-munk In lába elnelyezell gránitkő táblára vésett arany betűk nírdelik az utánunk következő nemzedékeknek Kuzmics lslván áldoll emlékét.
lileléről sajnos elég kevés eredeli anyag áll rendelkezésünkre. Nagy gonddal írt anyakönyveinek borító belső lapjára írt feljegyzései nyújtanak felvilágosítási a surdi gyülekezel előző történetéhez. Maguk az anyakönyvek pedig lel kész í munkájáról tanúskodnak, ludományos munkásságának nyomaival találkozunk az Újszövetség szlovén nyelvre lordílásában és löbb nyomtatásban megjeleni tőként pedagógiai lárggyú írásaiban.
Unélelrajza szerint a Vas megyei Slrukőczon, magyar néven: jürüházán szüleiéit l/új-híin. Hogymelyik hónap melyik napján, azt nem lehel megállapítani, mert egyik oltani lelkész. Berke lános tudósítása szerint
a régi anyakönyvek a rekalnolizálás idején elpuszlillallak
Az elemi iskola alsó osztályait Szenlbenedeken végezte, líz éves korában
lelt a soprpni evanggélikus líceum tanulója. Innen 1739-ben Győrbe
kerüli és tanulmányait 11 44-ben Pozsonyban rejezle be.
Valószínű küllöldi egyetemeken is lanull. Wittenbergben és Halle/s-ban
magába szívnalla a relormáció szelleméi, trre abból is lehel kövelkezlel-
ni. nogy első szlovén nyelvű üjleslamenlum lordílásál is llalle/s-ban ad-
la ki.
■i.s ?ti«t>»»«S"íV: ■■
!■

A legközelebbi ismeri évszám éleiéből 1/51.. amikor a nemescsói arliku-láris gyülekezetben iskolaigazgatói, reclori tisztel töltött be. A gyakoriali pedagógiai munkán kívül irodalmi tevékenységet is kiiejlell. l/5&-ben kiadta a Vandallus kis katekizmus -l, iskolai használatra írl Magyar arilkmelica és colloquia c. könyvel is.
Memescsóból kerüli jurdra. Nemeik Sámuel leli superinlendens 1755. május iSO-án szentelte lelkésszé, és ugyanazon év június O-án már meg is kezdte surdi szolgálalát.
111 nagy munkaterület várt rá. meri Légrádlól (jelse-Kerecsenyig. Szenla-Lsurgótól Csáktornyáig máshol nem volt evangélikus lelkész, csak egyedül kurdon.
Mivel a régi anyakönyvek az 1/54-dik évi lűzvész alkalmával elpusz-túliak, Kuzmics újakal szerzell be. ezeknek bejegyzéseiből némi képet al-kotkalunk magunknak óriási mérelű lelkipásztor! munkásságáról. Járt mindenleié. Igéi kírdelell, látogatta, vígasztallá és buzdította a kívekel. na elgondoljuk, kogy ulak kiányában, a vendégmaraszlaló somogyi sárban milyen nehéz lebelell a közlekedés, még nagyobb elismeréssel érleltél keljük szolgálatait.
Nemcsak lelkész! munkáját végezte kűségesen és fáradtságot nem kímélve, kanem jól is gazdálkodott, mert ill tartózkodásának negyedik é-vében már birotol is szerzell magának Nemespálróban. A rábízott gyülekezetek meg is becsüllék és csakhamar liszlelellel és szerelellel vették körül. Az anyakönyvi bejegyzés szerint már 1755. augusztus ú-án egy lüske lános nevű újszülöll keresztapja.
175()-ban nősüli, relesége: Henningcze Anna-Mária. Hová való. azt nem ludlam megállapítani. l/ul. május óU-án kislányuk születeti, kil Anna-Klárának nevezlek el. li UJ. november ul-én második leányuk szüleiéit. Neve: lirzsébet. A második gyermek 1U napos korában megkall.rél évre rá, l/u4. május 5-én elragadta a kalál az iljú kilvesl is, O évi ká-zasság után J9 éves korában, lllána pár kónapra a kis Anna-Klára is megkall. relesége temetésének prédikáció-lexlusa Róm 14, 7-9 volt:
ír
li súlyos csapások nagyon megtörték. Lbben az időben írása kuszáit, ál-kúzásokal találunk benne. Nem is csoda, kiszen egymás ulán veszítette el azokat, akikel nagyon szeretett. Árván maradt öreg édesapjával. Kuzmics Györggyel.

rlégy évi özvegység ulán újra megnősült, meri belálla, hogy nem jó az embernek egyedül lenni . lYuo. nov. ii5-én házasságot kölöll Bosnyák Islván özvegyével, Szakáll leréziával, ki INemespálróból származóit. 1/ö9-ben meghall az édesapja is, így legalább volt valakije, nem maradi egészen egyedül, ebből a házasságból utód azonban nem származóit. Közben kemény harcokat kelleti vívnia az ellenreformációval a gyülekezel létéért. Még a surdi templomot is el akarták venni. Híróságra kerüli a dolog. A bíróság a surdi gyülelkezel javára dönlöll.
A. gyülekezetek szervezésével és anyagi ügyeivel is sokai törődött. Ne-mespálró az ő idjében adományképpen kapott lemplomlelkel. A surdi templom lelejél újonnan zsuppollalla 1//U-ben. llOo-ban az eclesia pénzei számára ládái csináltatott azzal a halározallal, nogy az a lelkészt hivatalban, kulcsa pedig egy esküdtnél legyen, és mindig csak a lelkész < a dékán jelenlétében volt felnyitható. Az ő idejéből származik a gyüleke zel birtokában levő rézgyónlaló kehely, palénával és la oslyalarlóval és egy kis belegúrvacsosráztaló kenely. A nagyobb kebely r olalsek x ál adc mánya l/oo. május Ql-én.
A sok lelkipászlori és egyházkormányzali munka melleit még állandó tudományos teológiai és irodalmi munkál is végzett. Lefordította szlovén nyelvre az Ljleslamenlumol. Most úOO éve készüli el a lordílással, és 1771-ben Halle/S-ban adta ki annak első kiadásai. Szlovén leslvéreink még máig az ő bibliafordítását használják. Megírla a ker. kil rövid sum májál is és szlovén evangélikus gyülekezeteinek kezébe énekeskönyvel is akart adni. Iliinek kiadásában azonban megakadályozta korai halála, tzl a szándékát Jí&ajéehí ^yv&ina^, ugyancsak surdi esperes-lelkész valósította meg.
Kuzmics István sokáig betegeskedett, lüdősorvadása volt, mely kór valóban úgy sorvasztotta el ériékes, munkás elelél.li I 9. dec. uu-én ball meg. Halála így jegyezlelell be az anyakönyvbe:
éeóén&4> S(?, etezfenetípé&esb ^im,ee/fr\'esz ás>■■• - árú. /77J>. "
Siralnalla lelesége és gyülekezeteinek népe. meri reformátor! egyéniségí embert, kivételes képességű lelkipászlori veszílellek el benne. A régi, aé lekvésű lemelsben lemellék el. Sírjának ma már nyoma sincs.

/ff
De azérl. na sírjál be is nőlle a fű és ellörölle az idő. alkotásaiban és szellemében él lovább nemcsak a kis surcli gyülekezetben, nanem egész magyar evangélikus egyházunkban, sől a balárokon lúl. a szlovén evangélikus egyházban is.
Kuzmics István alakja íJUU év távolában nem tűnik el szemeink elől, nanem inkább egyre nagyobbra nő és példái mulal nekünk, ma élő prédikátoroknak és evangélikusoknak arra, hogyan kell szolgálnunk Krisztus kövelésében, a rerormáció szellemében egybázunkérl és népünk-éri.
A megemlékezés elnangzotl kurdon, 19/U. június ul-én, a Kuzmics-emléklábla leleplelzési ünnepségén.


Kuzmics Islván sírfelirata
szabadon fordítva
Utas. nogyna betérsz ezen gyászos helyre,
! S a sok sír közöli e sír lűnik szemedbe;
"Váljon ki nyugszik itt? Tűnődve ka kérded.
\'\' Kuzmics István lelkész így szól a lelelel.
Nemes Vas megyében Slrukóczon született,
\' l: ■■.\'\' Ull löllé boldogan a gyermek éveket.
De a gondtalan lét csakhamar véget ért.
Amidőn az ifjú Múzsák karjába tért.
Sokat izzadt, láradl. míg célját elérte,
>■•■■\'■\'■■\'•"\' laníló s iskolaleklor lelt belőle.
Három egész éven és bal bónapon ál
Oktatta hűséggel az ő kisded nyájál.
Azután buszonnégy éven keresztül
Istennek názában állt rendülellenül. \' -
" k Irl egy katekizmust a vend nép számára,
\'■<•\'\'■■\'■•*\' IS az Újszövetséget vendre lordílolla.
1 A. régi elavult vend énekes könyvel
Szintén megjavílá; sok szép dicséretet,
S buzgó imákat írt az énekek mellé.
Hogy a fájó kebel vigaszát meglelné. \'"\'\' *
\'\' \' Gyászeselekre írt sok szép énekei \' \' \' \'
\' Köllői lelkének mind tanújelei.
Még több, más irat is kírdelle tudását.
Vallási ügyekben való jártasságai. Nagy kár, bogy ama mű nem lelt befejezve;
\\> Kivette tollal kezéből betegsége.
"I Végre a sok csapás, s lüdősorvadása
f ■".■■\'•■\'■ Uvennel évében fektéié sírjába. f
: " Jöjj keresztyén lársam. és végy róla példái.
Miként kell megfutnod ezen rögös pályái.
! ts boldog lesz elled, boldog lesz nalálod.
\'? reltámadás után égbe lesz jutásod.

BaLos Mikály
Kuzmics Islván kalála ulán Bakos Mihályi kívla meg a surdi evangéli
kus gyülekezel a megüresedell parockiába. Bakos Mihály Vasvármegyé
ben, mégpedig SaKv. Sala) kelységben szüleiéit. 178O-lól-1784-ig szol- v
gálla lslenl a surdi gyülekezelben, majd számunkra ismeretlen helyre SH
költözőit. 1/ oó. oki. lu-én Berke Balázs az első puczinczi pappal ő tar- ^*
lolla meg P uczinczon (. Ballyándon) Kuhár pajtájában az első evangéli-
kus islenliszlelelel.
1784, április lO-lől Horválk Mikály került Bakos kelyére. Bakos Mikály azonban nem sokáig maradt Vasvármegyében, kiszen 1785-ben már ismét Surdon találjuk, akol pár éven belül megválasztják esperesnek is. Am ez esemény időpontjáról nincs pontos adat. Azt leket tudni, kogy Malkovick Pál kerületi felügyelő állal 1786-kan kiadoll névjegyzék szerint a somogyi gyülekezetek a Felső tolna-somogyi esperességkez voltak beosztva Murmann Mikály alesperes, ráczkozári lelkész vezetése alatt. Pár év elteltével pedig közakaralra önnállóan szerveződlek és esperesl is választoltak maguknak Bakos Mikály surai lelkész személyében. 1/oc\'-ben már esperes, amikor az év őszén Urabovszky Sámuel püspök sorra látogatja a somogyi gyülekezetekéi.
Az ekkor keletkezeti t_anonica Visilalio a legrégibb, ami a surai gyüle- $
kezeltél kapcsolatosan lenn maradi. 1/ 9u-ban pedig maga na kos Mikály \'
larl egykázmegyéjében esperesi látogatási. Ltja során szorgalmazta az
anyakönyveknek és a gondnoki számadási könyveknek a pontos vezelé-
sél. ,-djÉ
Bakos Mikály nevékez fűződik a lemplomépílés is. Ez a kijelentés ™
á
azonban így nem igaz. mivel már az ő idejövetele előli is állt evengélikus templom a laluban. de nem a mai kelyén. Ugyanis míg szín katolikus volt a lakosság, addig a szenlmikályi plébániákoz tartozván nem építettek templomot. Az evangélikus gyülekezetnek a lélrejölle ulán az első dolga az volt. kogy külön lemplomol állíttasson. Hogy ez mikor történi, azl ko-mály ledi. tz a kis templomocska Iából készüli, először lenyőla zsindely-lyel, majd zsúppal ledve. tgy lapos, vizenyős, majdnem mocsaras kelyen állt, ennek következtében a nagyobb záporesők alkalmával a víz egészen elönlölle, és sokszor szorult kisebb nagyobb javításra. Imiként a templom, akként a lelkészlak is fákol készült, s kár 1782-ken - amikor újjá kellell épíleni - lilos löldesura - bizonyos lisza-Palaki - ingyen lölajánlolla a gyülekezetnek a téglát, de ők nem logadlák ezt el.)

Indokuk az voll, hogy: léglaház csak a raboknak szükséges . Ily módon a földesúrnak magának kellell annyi léglál a helyszínre hozatnia, hogy legalább kéményes konyha legyen a paplakban.
Sok tanácskozás után arra a megegyezésre juloll a gyülekezel, hogy új
lelket kell keresni a templomnak, r öldlulajdona azonban akkoriban e-
gyedül a löldesúrnak volt, így nál hozzá folyamodlak, (írói Zsigrai Ká
roly Kőszegről el is küldte az adománylevelel, teljesítve jobbágyai kéré
sét. Az adományozott birtokon eddig lakó Ka Ion János zsellért elköllöz-
lellék a neki kárpótlásul kijelölt ádori birtokra. Majd nekikezdlek az
építéshez szükséges anyagok beszerzéséhez. A léglál a helyi bérlőktől vei-
lék meg. A meszel ISümeg-rvendekről nozallák, a lát a peelndi pusztá
ról, a zsindelyt pedig Berzencéről. A templom már abban az évben el is
készült. A szenlelésre így 1/9/. november uD-án sor is kerülhetett. Az
ünnepségen Bakos Mikály mondta az első prédikációi Zsoll 9L>,5 alapján,
majd Ballér István porrogSzenlkirályi és lorkos Ádám iharosberényi lel
kész hirdetett igéi. Lrvacsorál Laky István vései lelkész szolgáltatott ki.
Lkkor még csak egy harangja voll a gyülekezetnek, de loUj-ban már egy
másikai is öntettek Varasdon. .,:
Még ez évben, tekál í8O3-ban elkunyl Bakos Mikály. ;


lessedik vleschedikJ Sámuel és Pusztai Remeié Márton (1804-1833)
Bakos Mihály halála ulán a megüresedett lelkészi állásra a surdi evangélikus gyülekezel lessedik Sámuelt hívta meg. Az ő éleiéről annyit tudunk, hogy l/Oo. jún. Iá-én szüleiéit Aszódcn. lanulmányail a helyi iskolában és Pozsonyban kezdte el. Am egy esztendő múltán már Nemes-kéren találjuk, ahova a magyar nyelv tökéletesebb elsajátításának érdekében ment. Itt másfél ével löllölt, majd Sopronban, önnél pedig Modorba költözőit, ahol kél évig lanull. A legfelsőbb iskolái is elvégezve Bor-Jádra kerüli praeceplornak Nemzeles Sas János arendálor űrkoz . Ili volt léi esztendeig, amikor is a Bábonyi Mesteri Hivalal leikereste. Náluk 8 ével löllöll el mielőll 1802. Szent Mikály napjakor Willenherghe ment. A reformáció lészkébe csak egy évig lekelell. meri Surdra rendel-lelell prédikátornak. löUiJ,december /-én Lőrincen szenlelle lel Nagy Islván superinlendens Bárány Pál senior és Knarr Káplán közreműködésével.
a án
lessedik Sámuel 18(Jj, december ú9-én el is lolglalla kivalalál. A gyülekezel anyagi kelyzele azonban cséppel sem voll bíztató, kiszen a pénzes ládában még egy árva krajcár sem voll. No nem azért, minlka nem leli volna a gyülekezetnek jövedelemforrása, ugyanis szőlője mindig voll-nék még három is. Csakhogy a lermés nagy része a kűlös elöljáróság lork csörgedezell le, csupán a kiváló termésű években hozoll némi pénzbeli jövedelmei - írja Szalóky Mek. Jizl végül a kívek is betiltották, és eladlak ezeket az ingatlanokat. Am mivel ezek kieslek, új jövedelemforrásról kel-lell gondoskodnia a gyülekezetnek. Meg is lelték, mégpedig úgy. kogy e-gyes gazdáktól löldekel bérellek és közösen munkálták meg. Lnnek haszna a sok kanyag gazda miall szintén elég csekély voll.
Az anyagi nekézségekkez még az is hozzájárult, hogy a lürelmi rende-
lel és az 179ü/91-es törvények következtében egymás ulán váltak le a
filiák az anyagyülekezellől. Már 1783-han Porrogszenlkirály kivált és
r orroggal anyagyülekezellé alakult, magával vonzva Szenlpál községei is
a Csurgó környékén levő protestánsokkal együll. Jiz évben önnálósull Ne-
mespálró is. 1810-ben egy újabb lilia: Légrád, végül 18öO-ben Szépeinek
határozta el magái az önálló éleire. Ily módon az ezekből belolyó adomá
nyok is megszűntek. >. .,


Iol4. május /-én Kiss János superinlendes látogatta meg a surdi gyüle-
kezelel. Az ekkor készüli Lanonicas Visilalióból kiderül, hogy Bakos
Mihály ideje alall épüli léglalemplom kosszá U és léi. szélessége 4. ma
gassága a lelejével együll D öl voll. Kelül károm oldalon karzal vezelell
körbe, a negyedik oldalán álll egy la szószékollár. Kél harangja la ha-
ranglábon rügg. A nagyobbik lUo lonlos. relírala: ^yvbísicAjjto-i-l- ,
J5ecsiaasvJ^eoes*esi, ^asm-ie&st,.yÍDsisio- /átO^ . Kisebbik /4 lonlos. rel-irala: Kyé^etóti/ie/*fí\'°asice&cam Q/féá/ef Qrtin-i/i\'^y<íslsM^ /7£/ . Így kis sek-relye is van. A lemplom kulcsa a lelkésznél lalálnaló. A templom már ■ belülről tatarozásra szorul, és egy lornyot is kellene építeni.
Usszesen ÍJwO hívő larlozik a gyülekezelnez. A faluban kalolikusok is élnek, de sokkal kevesebb számban, mint az evangélikusok.
A templom edényei is ekkor lellek számba véve. Van egy vjyónlaló x onár . amelynek lelső része ezüstből készült, az alsó része pedig rézből, és az egész arannyal van bevonva, r el irala: y
. Van egy másik, szintén aranyozoll vjyontaló ronár is, és egy aranyozoll Viyonlaló lányér is, melyekel a gyülekezel vásárolt. Ízeken kívül lalálnaló még egy ezüsl oslyalarló edény, egy 4 lonlos ónból készüli korsó, U selyem keszkendő . J gyolcs abrosz és kél nagyobb. Iából készüli és kél kisebb, rézből való gyergyalarló is. Mindezek a Lelki la-néló felügyeielére vannak bízva az oslyasülő vassal egyetemben. Három Malriculál talállak az eklézsián. 1774-től vezellelilc a kereszlelés. 1755-lől a bázasság - magyar nyelven.
Az istentisztelet minden része magyar nyelven folyik az Agenda és e-gyéb rendelések szerint. A gyülekezel az új énekeskönyvből énekel.
A gyülekezetnek ekkor nárom riliája van. INévszerinl: üelezna, anol \\u, Liszó anol loJ?. és Szépeinek abol jli a bívek száma, liz utolsóba a lelkész évi kél alkalommal megy ki, nogy az Lrvacsorál kiszolgáltassa. Ilyenkor német nyelven lolyik az istentisztelet, llrre az alkalomra néhányan Kanizsáról is eljönnek, ligyéb vasárnapokon a laníló larl könyörgésekel és ő prédikál is.
1815-Len elkészüli az új lelkészlak is, immár téglától.

&5&^^
lölkí-ben Kiss János ismét meglátogatja a surdi gyülekezetet.
Kkkor állt be kisebb változás a szepelneki lanílói lüzelésben. és ekkor jelenlétté be a liszói gyülekezel, nogy ezentúl minden évben egy öl Iái adnak a lelkész számára.
lo&O-ban végre elkészüli az új iskola is, meri a régi már igencsak rossz állapotban volt. rlagy előrehaladás azonban nem lörlénl. hiszen az egész iskolát fából építették fel.

Ioú9. október 4-én Kiss János superinlendens harmadszorra látogatja meg gyülekezetünkéi. J mivel ekkor a gondnokok panaszt emellek az engedetlen egyházlagokkal szemben, a superinlendens azl a határozatot hozta, hogy az engdellenek a világi halóság segítségével kényszeríllesse-nek az engedelmességre.


ó Pál (1833-1862)
Pusztai .Kernele Marion utódjául a surdi evangélikus gyülekezel ozabó Páll válaszlolla. lileléről a következőkéi ludjuk:ozenden, Komárom vármegyében született 1/99. lebruár O-án. lanulmányail vryőrben. Pozsonyban és Sopronban végezle. Kiss János superinlendens avalla lel lelkésznek luwU.június 14-én jopronban. oegédlelkészkénl Hrabovszky István esperes mellé került. Plemesdömölkre. A. surdi gyülekezel elolt a (jryőr megyei Mérges helységben lálla el a lelkészi leendőkéi, jurdon loJJ, szeptember J-án kezdte meg a szolgálaloll. beszéli magyarul, németül és lalinul. Kedvenc tudománya a lörlénelem volt. tdesapjálól pedig szép könyvtárat örököli, releségél Piemel Lídiának hívlak, és három liúgyermekkel aján-dékozla meg lérjél: tlekkel, Dénessel és Antallal.
Készedéiben - különleges eselekel kivéve - a kiszabott igékhez tartotta magát. A gyülekezel is ezt kívánta meg. lslenliszlelelen az új énekeskönyvel használják. Az íslenliszlelelekel hétköznap napkelte után egy órával és napnyugta előli egy órával larlollák. Az esli könyörgések a Húsvél uláni vasárnaptól egészen Mindenszentek napjáig szünetellek. A gyülekezel a szokásos vasár- és ünnepnapokon kívül megtartja nagypéntekei, Vízkeresztet, Gyertyaszentelő és Gyümölcsoltó és Péler és Pál apostoloknak ünnepeit is. Nagyhélen szokásban voll a Passió-éneklés is.
A szentségek kiszolgáltatása úgy lörlénik, abogy más helyeken is, ebben nem voll különbség. A kereszlelés mindig a templomban történi, a gyerekek szülelése ulán azonnal vagy másnap, 1} jeles eseményen azonban csak a kél-három keresztanya szokott megjelenni a kisdeddel. Ha a kereszle-lésl a bábák végzik, akkor szokás a kereszlelésl imádsággal, a hilágaza-lok kikérdezésével és áldással megerősíteni, lyenre azonban igen ritkán voll példa.
éh

A konfirmációra való előkészítés a böjti 6. hélben Folyik, a liszói gyermekekkel együll. A lanilás alapjai az löiáfi-ben kiadóit K.ereszlyén laní-lás című mű szolgál. A konfirmáció időpontja mindig Nagypéntek, s az egész gyülekezel jelen van ezen. \\u éven aluli gyermekei nem konfirmálnak meg. A konfirmállakról jegyzőkönyv vezetése nem voll szokásban. Az úrvacsora Advent első vasárnapján. Karácsony, llj év, Húsvél és Pünkösd ünnepén kívül Nagypénteken. Köjl első vasárnapján. Aratás előli és után, Szüret után és minden második újnold vasárnap kerüli kiosztásra.
A betegekért a gyülekezel - na azok.vagy azoknak a rokonaik kérték -mindig szokott imádkozni. A lelkész a betegekéi csak akkor szokta meglátogatni, na azt külön kérik, vagy na az úrvacsorál kell kiosztania. Máskülönben a lelkész látogatása a betegeknél nincs elfogadva. Orvost igen ritkán hívnak a beteghez. Ha lehelik inkább a belegel szállítják az orvoshoz, de legszívesebben kuruzslókhoz és javasolthoz lordulnak a bajaikkal. A himlőoltást mindenkin elvégzik, na kell bírói karhatalommal is. Kár ennek szükségessége a szószékről is nírdellelík.
A házassággal kapcsolatban Szánó Pál mindig az erre vonatkozó törvényekhez ill. királyi rendeletekhez szabja magát. A házasulókat három egymást kövelő vasárnapon kihirdeti, és délelőlli istentisztelet keretében összeadja őket. Vegyes házasságok nem történlek a faluban. A házasságkötés előli tanításban részesíti a felekel. Az egymással meghasonloll házasokat igyekszik kibékíleni, megakadályozni a válási, de erőszakol, le-nyílésl nem alkamaz. egyedül az inlés, kérés és meggyőzés eszközeivel él. Vjyermekgyilkosságról nincs tudomás ebből az időből.
Ha valaki eltávozik az élők sorából, akkor elvárják a lelkésztől, hogy mind a háznál, mind a temetőben imádkozzon az elhunyt feleli. A halottas beszédei pedig a templomban kell larlaia a holttest lelell. mégpedig vasár- vagy ünnepnapon a búcsúszavakkal együll. A halotti lor már akkor is szokásban voll. és nem leheteti meggátolni, mini ahogy azl sem. hogy a gyászolók a koporsóra ráborulva sírjanak.
Van egy feljegyzés is ebből az időből, a divatos bűnökről, íme:

JS.
1847. oklóber 18-án Haubner Máié superinlendens leli látogatási a
gyülekezetben. Lz a látogatás nevezetes arról, nogy bár semmiféle írásbeli
1 utasítás vagy nalározal nem szólt ilyenről, a lelkésznek a visilaciol mege-
lőzően prédikációi és kalekizációl kellett tartania. Lz egy kis súrlódást is
j előidézett a lelkész és a superinlendens közölt.
ükkor keletkezeit Canonica Visitalioból és az arra írl gyülekezeti válaszlevél bőr értesülünk a gyülekezeti ingatlanokról és a lélekszámról.
Az anyagyülekezel níveinek a száma 4oj, llzl 7ú család és egy házaspár teszi ki. Mindnyájan magyarok. Három tiI Iája voll ekkor Jurdnak. Az első Liszó ÍÍUJ emberrel templom és oskola nélkül . A liszói gyerekek csak a böjti időszakban járnak kurdra, vállalva az egy órás utal, nogy evangélikus tanításban részesüljenek. Uk egyéb időben a nelyi katolikus iskolába járnak. A második nelezna 43 emberrel, szintén templom és iskola nélkül. A karmadik Bükkösd 23 lélekkel.
A leírás szerint az Í797-Wn épült léglalemplom 9 öl kosszú, 4 és 2/4 öl széles, ra zsindelye és deszkázolt padlása van. Az oltár és a szószék avull . Az oltárkép a vacsorázó tanítványokat ábrázolta ludassal együtt, aki Helyesen találva tűnik lel torz képével az erszényt tartván kezében . A templomnak nincs tornya, kereszlelőkúlja, sőt keresztelő edénye sem.
A lelkészlak három szobából, egy konyhából és egy kis kamrából állt.
\\ Alatta pince voll. Az épület eleje erősen meg voll repedezve és már om-
I lani készüli. A teteje pedig zsupp fedéllel imígy-amúgy fedve .Az isko-
J la eddigre már olyannyira rossz voll. nogy a superinlendens minden leen-
dő elé lelte az új iskolának a megépítéséi, egyébként kél kis szobából,
■ konynából állt. meg egy sötél és szűk iskolai leremből,1847-re a temp-
lomi tulajdon kibővült négy ollárlerítővel és kél réz Gyerlyalarlóval. A gyülekezel rossz anyagi nelyzelén azzal próbállak eleinte segíteni, nogy loJJ-ban bevezették a lélekpénz lizelésél. liz a számítás valószínűleg nem jött be a gyülekezetnek, mert 1844-ben egy újabb módszeri talállak ki a gyülekezet vagyonának gyarapítására, mégpedig a kepés aratási, llzl a superinlendens úr is igen megdicsérte és ennek szolrgalmas lolylalására buzdította a surdiakal.

A lemelől a gyülekezel a katolikussokkal együtt basználla. ki a lalu lakosságának az egy harmadai lellek ki. A sírok elég mélyre ásallak. Lz
is jelenteit problémái. Az viszonl annál inkább, bogy a sír ásásakor denünnen emberi csonlok és koponyák szórallak ki. Így bál sürgősen szükség volt egy új lemelöre. Jigyébkénl a lemelö körül levő gyümölcsiák a lelkész lulajdonáboz larlozlak.
Mindezek melleit a superintendens úr ekkor lelte kötelezővé a konlir-mállakról való jegyzőkönyv vezetéséi is.
Azlán megyjölt a nevezetes Iu4o-as esztendő is, amely nemcsak az or
szág, banem a surdi evangélikus gyülekezel éleiében is gyökeres változá
sokat bozoll. A szabadság mellett megjeleni a puszlulás is. ,,
A protestáns családoknak ugyanis a lele koldusbotra juloll. Ennek oka az, nogy a Dráván való álkelő közel voll aurdboz, s az országúi, melyen Jellsecs badai közlekedtek, a lalun vezeteti keresztül. Uriási pusztítást viltek ill végbe, Lzl még lelőzle az, nogy jNugenl csapatai a kanizsai nép-lelkelők kiszorították Nagykanizsáról. Azok pedig jurd leié vonulva úgy bosszullak meg a vereségükei, bogy lelegelték a tálul. A lérliak ezalatt nemzetőrként szolgállak, az öregek és az asszonyok pedig a begyekben és az erdőkben bújtak meg, s így semmit sem menthetlek meg az élelükön kívül.
Nagy erőleszílések után azért sikerüli belyreállnia a gyülekezetnek, tkkor azonban a püspöki székben ülő mágnás földesurával gyűli meg a baja. Az ugyanis nem akarla elengedni a gyülekezetnek a papilized fizetését. A per végül az uralkodó elé kerüli, aki a gyülekezel javára döntőit.
Am ebben a barcban mégsem lellek boldog győztesek a surdiak. i\'<
röldesura ugyanis azzal bosszulta meg a pervesztését, nogy az lo&O-i birlokelkülönítéskor nemcsak nem dolálla a gyülekezetei semmivel, mini más bumánus löldes urak basonló esetekben szoktak; de még azon J/4 sessiól is, mely a gyülekezel tulajdona voll, tetemesen megnyirbálta. \'
I0D&. november QÍ-e szomorú napja a gyülekezetnek, tkkor bunyla le szeméi bű lelkipásztora, aki sok nebéz évet végigküzdöll szerelett gyülekezetével. , ... ■ r/;.,:i( ..,: , ■;\' ■..„. ;...->■( íj \'vií..j,,s..iivh;l ,» -Livn\\ •■:(\'---,\'■ •.(.■VÍ»"4\'.Í ■\'\'!
nem min


, Szalóky Elek (1862-1913)
Az ő éleiéről szlnle semmil sem hidunk. A művei beszélnek róla, ugyanis ő írta a ^&&éa/<&/& a* •s/ast/t\' .yjseic-i/a* &iHi/iíeéce&ce& Sraö&e&e&e/c/osúéneo-/né&Ő€ című könyvel, amely az egyik legfontosabb munka a gyülekezel éleiéről.
tbből tudjuk, kogy a gyülekezel 1897 elején abba a szerencsés kelyzel-be juloll, nogy káromezer Forinl kamalál a sajál céljaira rordílkatla.1889. június J-án ugyanis megball Döme András földműves, aki ingatlanjainak nagy részét a gyülekezetnek adományozta, relesége 1896. december jO-án követte ural a túlvilágra. likképpen az egész adomány a gyülekezetre szállt.
lőle értesülünk arról is, nogy az 1797-ben épflell lemplom már igencsak tatarozásra szorult. S mivel a lélekszám is megszaporodott, elhatározlak 1868-ban. nogy egy új templomot lógnak építeni. A terv meg is valósult 1869-re. 3 az új, tornyos templomot még az ősszel lel is szentelte Andorka János inarosberényi lelkész és esperes.
Királyunk ekkor jUU forintot adományozott a gyülekezel javára, gróf Aicby Udön pedig egy oltárképet ajándékozott a szépen elkészüli templomnak.
ligy alkalommal vásárolt egy öl mázsás harangot is a gyülekezel, egy másikai ami pedig károm mázsás volt. a lenni említett Uöme András adományozta.
Az újjáépülő lemplom mellé azonban nem illett a zsuppos paplak. 1869-ben le is bontották. Ez júniusban lörlénl, és rá kat kéllel már készen is álll az új és korszerű lakás. Jencz Antal, kanizsai építőmesternek volt köszönkelő ez a gyorsaság, mellyel megkímélte a lelkészt, kogy a rossz állapotban lévő iskolában még több idői kelljen töltenie. A konyka azonban nyitott maradi, így a lelkésznek a sajál költségén kelleti megcsináltatnia a lakaréklűzkelyel a kázába.
A sok épílkezésbe már igencsak belefáradt a gyülekezel. Hátravolt a-zonban még egy nagy leladal. Iskolái kellett építeni a már-már összedűlő régi kelyébe. 18/8-ban ez is megvalósult.
ezek ulán már csak egy dolog volt kálra: az orgona beszerzése.188u-ben ez az álom is teljesüli.Most csak óvni kelleti a meglévőkel. Lz nem mindig ment könnyen. Például az 18/O-ös löldrengéskor közel vollak az épületek az összeomláskoz, ám a kárt szerencsére kelyre lekelell kozni 300-400 forinttal.

Kiss JÓZSef (19Í3-Í939)
A nagy építkezések ulán l91iJ-l>an örök nyugodalomra szenderüll Szaló-ky Llek . Kiss József éleiéről szinle semmil sem tudunk. Kél évszám jelzi csak surdi működéséi. Az első: 19lU. nov. O-a, amikor is a Császári-Királyi Hadügyminisztérium elvitellé a templomból a tínJü kg súlyú magyharangol és a 4o kg súlyú kisnarangol.
A második: 19(ÍO. amikor megrendeli a 4UU kg és a luU kg súlyú .. ■:,\'\' narangokal.
Van egy szomorú harmadik is : 19kJL7. karácsonya, amikor Kiss Józsei megtéri Urához.

.!*«,-. t>,d

Zámolyi vryula vallomása életéről
Most, amikor élelem Ol. évében életrajzomat írom. élelem OO évéből Ou-re emlékszem vissza.
Az első világháború kitörésekor. 1914. júliusában, mosl is világosan lálom előliem a képet, kocsikon villék a tálunkból a háborúra behívoll katonákat a gyarmati állomásra.
1910. július 15-én Csikvándon (Győr m.) születtem. Szüleim röldmí-veléssel foglalkoztak, s voll egy kis szatócs boltunk is. iMegyen vagyunk testvérek.
J fiú és 1 leány. Ldesapámal az első világháború kitörésekor behívták kalonának, s csak a háború befejezése után jött haza. Végig kint voll a fronton, tdesanyánk egyedül nevelt bennünket a háború végéig. Sokszor éreztük, hogy mit jeleni egy szegény családban az édesapa hiánya, tdes-anyánk csak nagy nehézségekkel küzdve ludla előteremteni a 4 gyermek részére a mindennapi kenyerei és a ruhái. A kél hold löld terméséből és a kis bolt Jövedelméből bizony nehéz voll, és ezért nyáron, hogy könnyil-sen gondjain, öcsémet és engem odaadott gazdákhoz gulyásnak. Minden nyáron, o-lól \\Q éves koromig, valakinek az állatait őriztem.
Llemi iskoláimat Csikvándon a községi és evangélikus iskolákban végeztem. Mivel nagyon eleven Fiú vollam, édesanyám 0 éves koromban kérte a községi iskola tanítóját, Kácz Sándort, hogy bátyámmal hadd menjek az iskolába. Mivel azonban otthon mindig Figyeltem, amikor édesanyám a bátyámmal foglalkozott, az iskolában mindig beleszóltam a nagyobbak lelelelébe.s a laníló kérle édesanyámat, hogy ne küldjön tovább az iskolába, mert következő évben nekem semmi sem lesz új. Így értem meg, nogy már 5 éves koromban kitiltottak az iskolából.
Miulán elemi iskolai tanulmányaimat kitűnő eredménnyel végeztem, áldott lelkű tanítóim, rvácz Sándor és Szabó György éberen figyellek tej-lődésemel és kérték szüléimet, hogy adjanak be középiskolába. De szüleim anyagi helyzete miall nem gondolhatlak arra. Szabó György azonban addig-addig kérle édesapámat, hogy ÍJ évesen beíratott a Pápai Református Kollégiumba, ült tanultam 19úJ-19Jl-ig. eleinte szüleim ludlák fedezni laníllalalásom költségeit, de amikor öcsémet is beíratták Pápára keltőnk lanítlalási költségeit csak úgy tudták fedezni, nogy én V. osztálytól kezdve gyengébb tanulókat instruáltam, és az ezektől kapoll tizelésemből fedeztem kiadásaimat.

A nyelvekel és a malemalikál nagyon szereltem, és tanáraim minden évben szerezlek számomra u-i gyengébb lanulól instruálni. Malemalikáből még osztálytársaim közül is többel instruáltam.
Már V11. és Vili. osztályos koromban megérlelőJöll lelkemben az a gondolat, nogy érellségi után olyan pályára megyek, ahol neveléssel kell foglalkoznom. Lalin és matematikai tanáraim meg voltak győződve, arról, hogy vagy a classica-filologiai tárgyakai (latin-görög), vagy a matematikái válaszlom. Mindkellen akkor lepődlek meg, amikor érellségi ulán közvetlenül megkérdezlek, milyen pályára megyek, s én azl válaszoltam, a teológiára megyek, lelkész szerelnék lenni.
Érettségi ulán Pápára, a Herormálus leolőgiai Akadémiára iratkoztam be. Lzl Sopron helyeit azérl választoltam, meri volt tanáraim r apán továbbra is adlak tanítványokat inslruálásra. Így ludlam továbbtanulásomat biztosítani. Sokat kelleti spórolnom a nehéz anyagi helyzet miatt, ami az egészségem rovására ment. 11. és 111. év közöli betegségem miall egy ével ki kellett hagynom, és csak 19J4-ben ludlam lovább tolylalni tanulmányaimat, de már Sopronban. 19JO. június lÖ-án leltem le az u-lolsó szigorlatomat és 19jt>, június -íl-én D. Kapi oéla, a dunántúli egyházkerület püspöke (jyőrben lelavaloll lelkésszé.Mint pápai teológusnak első szolgálalom 19kjl. októberében voll. A volt hitoktatómat helyellesí-lellem a pápai evangélikus templomban egy vasárnap délután. Mini pápai teológus, gyakran kijártam Maggyimótra is, az otlani evangélikus lanílól segíteni. De mint pápai teológus a karácsonyi, húsvéli, pünkösdi nellegációkon is részi vehettem. Így, mint teológusnak, jó gyakorlatom voll a szolgálatokban. A legációkra nagyon komolyan kellett készülni. Mindenkinek meg kelleti tanulnia a prédikációját, tz komoly kövelelés voll mindenkitől. Csak jól elkészülve meneteli fel mindenki a szószékre. Senki sem tarthatta kezében az ige hirdetési, senki sem olvashatta. Ili szoktam meg, nogy mindig komolyan készüllem a szolgálatokra és az igehirdetést mindig megtanultam, és maglanulom ma is.
Milyen jó volna, ka ma is megkövetelnék minden igekírdelőlől. Csak a szabadon elmondott igehírdellésnél lehel igazán érezni, nogy szívnek teljességből szól a száj, és nem leckéi olvas Tel.
Mső lefkészí szolgálatomat az ligeraljai-Adorjánház-i l Veszprém m.) imanáz javára való gyűjtéssel kezdtem Magysimonyiban. 19Ju. augusztus 14-én.


Innen elindulva bejártam Vas, Zala, Sopron megye evangélikus gyülekezeteit. Minden gyülekezetben esle istentiszteletei tartottam, és másnap egy liú vagy egy leány kíséretében felkerestem a gyülekezel tagjait, és adományt kértem az épülő imaházra, tzl a szolgálatot október Jl-én le-jezlem be. JNagyon jó kezdet voll. Meglaníloll alázatra és türelemre, rlz-ulán egy hónapig otthon voltam szüleimnél.s közben Sopronból az egyetemről lelszólílollak. hogy adjam be a kérvényt a Vallás és Kultusz Minisztériumba az egyetemen megüresedell könyviári gyakornoki állásra. Miulán a kinevezésem késell a püspök úr engedelmével 19JO, december O-lól a gecsei (Veszprém m.) gyülekezetben mint száraz-káplán (lizelés nélküli) Nagy Kálmán (későbbi apósom) mellell szolgállam 19J/, janu-ár O-ig. Innen egy újabb körútra indultam.
19Jl. január o-án a Harangszó (régi egyházi lap) terjesztésére indultunk Sokoray Józsel állás nélküli tanítóval lolna-Somogy-Daranya megyébe. A szolgálatot Vesén kezdtük, és Pakson lejezlük be március 5-én. Ez is áldoll szolgálat voll. Mindenüll esle istentiszteletei larlollunk, és másnap házról-házra járva lelkereslük a gyülekezel tagjait, részben i-rallerjeszlésl végeztünk, és előiizelőkel gyűjtöttünk a lapra. Így megismerhettem a dél-dunántúli gyülekezeteket is. Később, mint segédlelkész mindig olyan gyülekezetekbe kerültem, ahol templomra-, vagy a Ha rangszóra gyűjtöttem, t körút ulán újra visszakerültem (jecsére. Ili azonban csak rövid ideig voltam. Meri már április sí4-én vryőrbe rendeli a püspök helyelles segédlelkésznek, a beleg segédlelkész (Gróó dyula) helyettesítésére. Győrben kél későbbi püspök mellell szolgállam, luróczy Zollán és Szabó lózsel mellell. Sokai tanultam lőlük. Ili csak május jl-ig voltam, de e rövid idő alall bu-szer szolgállam. 19Ji. június elején megjött a Kultusz Minisztériumból a soproni egyetemre való kinevezésem, ahol június 14-én már le is téliem az esküi. Az egyelem könyvtárában dolgoztam, tz a szolgálat is sok áldási jelenléti élelemben. Sok jó könyvel megismerhettem. Délelőtt a hivatalos órák alall is, a különböző szemináriumokban sok érdekes könyvvel találkoztam. Szabad időmben többel le-lordílollunk magyarra, amikel később ludlam használni. A soproni szolgálalom rövid idejű voll. meri 19J7. október 5-én ü. Kapi Béla püspök Körmendre, Zongor Béla esperes-kormánylőlanácsos mellé nevezeti ki segédlelkésznek. Zongor esperestől is sokat tanultam, pedig ő arról voll nevezetes, hogy nem szereilék a segédlelkészek .

Mindegyikük azérl imádkozott, hogy csak Körmendre ne kerüljön, ci sok szeretettel gondolok vissza az itt töltött időre. JNagyon pedáns, jó jogász volt. Amikor 19jO, júliusában a püspök úr vrecsére nevezett ki segédlelkésznek, ahol apósom nyugdíjba ment november 1-én, Zongor esperes kérlelt, maradjak Körmenden, S szép jővől készít számomra. De nem leheltem, meri apósom azt szerelte volna, na én leszek az utódja.
vrecsén nagy csalódás éri. Amíg előbb sok szeretettel vetlek körül, mosl ridegen elfordullak tőlem. Ugyanis sógornőm a laníló felesége voll. Valaki elhilelle a gyülekezellel, nem lesz jó, ka a lelkész és a laníló egy gyü-1 lekezelben sógorok. Míg előbb azzal bíztatlak, hogy apósom után a gyü- \' lekezel meghív lelkésznek, mosl egy este a presbitérium megbízásából lelkeresell egy presbiler. és liozla az üzenetükéi: Megválasztanak egyhangúan a gecsei lelkésznek, ha későbbi feleségeméi, aki menyasszonyom voll, nem veszem el. természetesen az ajánlatot nem logadlam el.
Így 19JO. november 19-én Porrogszenlkirály-Csurgóra kerültem. Ili \' Csurgó, Csurgónagymarion, Alsók, Szenla és Kerzence szórvány gondozása voll a leladalom. lilőször rorrogszenlkirályon lakiam a lelkésznél, de 1939. szeptemberében be kelleti mennem Csurgóra, ahol mini segédlelkész és gimnáziumi nevelő-lelkész szolgállam. egy uU tagú inlernátus nevelője voltam, s mivel az erdélyi bevonulás miall több tanár hiányzóit a tantestületből, egy voll gimnáziumi osztálytársam ajánlatára, a gimnázium igazgatója leikért lalin és matematikai órák tanítására. Kz nekem jól jött, meri így a lizelésem elég szép lelt.
Közben 1939. karácsony estéjén meghall a surdi gyülekezel lelkésze, Kiss lózser. A surdi laníló, Sebestyén Sándor felesége fiával és leányával Csurgón lakott, és ők felhívlak a surdi gyülekezel ligyelmél szolgálalomra.
Már Körmenden, ahol a polgári iskolában és az ipari tanulók iskolájában is tanítottam, szombatonként délután összegyűjtöttem az iljúságol és tartalmas összejövetelekéi larlollunk, amiknek a programjai a tanulók adták, ezt folytattam Csurgón is, sől már vasárnapi iskolát is tartottam a gyermekeknek, amiben sok öröm volt.
A surdiak vasárnaponként bejöllek Csurgóra, és meghallgatták szolgálatomat, és személyesen is megismerlek, és kérlek a püspök ural. hogy helyezzen Surdra helyelles lelkésznek, tz meg is lörlénl 1940 december elsején.


Kedves és lelejlhelelen emlék az a nap, amikor megérkezlem Varga Lajos kocsiján Surdra. A gyülekezel már együll voll, és vári a templom előli. Kiragyva gyorsan egy leál kaplam a lanílóéknál és kezdődöli az islen-liszlelel.
Surdon lolylallam azl, amil Körmenden és Csurgón is végeztem. Vasárnap reggel a gyermekeknek az iskolában vasárnapi iskolái larlollam. Sok szép aranymondásl tanultak meg. Hélközben külön loglalkozlam a liúk-kal és leányokkal este a bibliaórákon, és külön lelnőlleknek is larlollam bibliaórál. Sok örömmel gondolok ezekre vissza. 1941. márciusában a gyülekezel egyhangúan meghívott lelkésznek. Beiktatásom április 19-én voll. Horváln Lajos gyékényest esperes iklaloll be.
A lelkészlakás megdöbbentő állapotban voll. Ablakai ronggyal beköl-ve, a kél szélső szobában a padlók lerobadva, beszakadva, az irodában lyukas voll a mennyezet, ahol a patkányok vigyázták álmomat. Bizony kicsordult feleségem könnye, amikor meglálla a paplakol. Választás után az első dolgunk a paplak rendbebozalala voll. A gyülekezel nagyon szegény voll. lagjainak az adómorálja kétségbeejtő, sokan többéves hátralékkal szerepellek a hátralékosok listáján. A gyülekezel látva hűséges szolgálatomat, adakozása tekintetében új lordulal történt. Látták, nogy még rossz idő esetén is megyek kedden Somogybükkösdre, csütörtökön este Belezná-ra bibliaórál tartani. A lelkészlakásl olyan szépen sikerüli rendbebozni, nogy 1941. június ú9-én meglarlnalluk feleségemmel esküvőnkel Pápán.
Lzulán már kellen szolgáltunk. Igen sok szeretettel és örömmel. De alig, nogy megmelegedtünk, már október 60—én püspöklálogalásl lar-loll gyülekezetünkben Kapi Béla püspök. Mivel 1940-ben amikor a püspök a Somogyi Lgyházmegyében tarlóit püspöklálogalásl, ISurdon nem voll lelkész, Surd kimaradt. Mivel Légrád, a Muraközből visszatért, annak a látogatásával összekötötte a surdi látogatást is. Lz a püspöklálo-galás is jó hatással voll a gyülekezetre. A püspök a legnagyobb megelégedéssel látta gyülekezel jó összhangjai, ami előbb hiányzott. Szolgálalommal kapcsolatban azl jegyezte meg:
riam löbbel kaplam, mini amil váriam.

Ili említem meg, nogy milyen emlékezetes lehetett Kapi püspök úr számára a surdi látogatás : amikor 1954. szentháromság vasárnapján óvári templomunk felavatásának emlékünnepén szolgált. Feleségemnek elmondta a surdi látogatás vacsorájának menüjét, lehal ÍJ év után is nagyon 6-lénken élt még emlékezetében a surdi látogatás emléke.
A somogyi egyházmegyében mint fiatal lelkész, előbb számvizsgáló bizottsági tag, egyházmegyei ifjúsági lelkész, majd a (jyáminlézel elnökeként szolgáltam, ifjúsági konferenciákat tartottunk, amelyeken gyülekezetünk ifjúsági énekkara is mindig részt vett feleségem vezetésével.
jurdon a gyülekezel lelki élete nagyon szépen lejlődöll . Igen nagy hatással voll a gyülekezetre az első egyhetes evangélizáció. amil Malaga tlza diakonisszanővér és rollin nrunó lelkész larlollak. A gyülekezel hitélete annyira megújult, hogy a gyülekezel minden rétegének tudtunk bibliaórál larlani. A gyülekezel tagjait, fiúkat, leányokat, asszonyokat tudtunk konlerenciákra vjyenesdiásra vinni, j otthon a leli időben vasárnap esténként háznál is tartottunk istentiszteletei. Ili amikor gyülekezni kezdtek, mindjárt énekelték az Énnekem az Lr -bóll a mi megérkezésünkig, imával kezdtük, igehirdetés, s utána közös imádság. Asszonyok, lelnőlt lérliak, ifjak imádsága ulán én záriam az estél imával, majd közös énekkel zárluk. Voll olyan alkalom, amikor llj-an voltunk együll. (Mindig írtam, hogy hányan vagyunk).
Mikor Surara kerüllem, a baptisták próbállak a gyülekezel tagjaiból többekéi magukhoz csalogatni, de látva híveink hűségéi, senkii sem tudlak magukhoz híni. ISfft, lálva a mi együttléteinkéi, a vasárnap esti házi áhítatainkon ők is részi vetlek.
Nurdon sok áldási jelenléti számomra, hogy a szomszéd lelkész kollégával, Szomjas Károllyal nagyon jó kapcsolatunk voll. Minden héllőn dél-ulán lelvállva látogattuk meg egymást, tz alkalommal mindig először felolvastuk a vasárnap elmondott igehirdetésünket, részletesen megbe- > széllük azl, s azulán elővettük a következő vasárnap igéjét. Készleles vázlatokat készílellünk, majd különböző teológiai kérdésekel vellünk elő. liz az együttlét igen sok áldási jelenteit mindegyikünk számára, és mindkellőnknek nagyon hiányzóit, amikor Uvárra kerüllem.
Közben az evangelizációs szolgálatba is bekapcsolódtam. Az első evan-gizációs szolgálatot Iharosban tarlollam Hanilel limma díakonisszanő-vérrel.

■JO.
rónyad Pál, akkori Iharosberényi lelkész, kéri meg az evangelizáció meglarlására. Azulán szolgáltam Magyarkereszlúron, Vanyolán, Bakony-bánkon, Zisebeházán. ozepelneken. rólon és Gyenesdiáson az asszonykon-
lerenciákon. Lelkészkonferenciai áhílalol tartottam luróczy iollán püs-
■1 f 11 - - -pok felkérésére.
azolgálalban nem volt hiány. Jizl lálva Lágler rjéla porrogszenlkirályi lelkész már akkor megjegyezte: Gyula, én úgy érzem, mi kellen nem maradunk ill Somogyban. De egyezzünk meg abban, hogy amelyikőnk előbb elmegy, az segíti a másikai. f Én eljöllem. Ő maradi.
löbb gyülekezel is megkereseti, nogy menjek el hozzájuk lelkésznek, Vanyola, Gyékényes, azepelnek meg is válaszloll, s érdeklődlek a vadóraiak is. 1C7L)J. júliusában meglepetésemre a lébényi esperes levélben érlesí-lelt. nogy a mosonmagyaróvári gyülekezel bemutatkozó szolgálatra nív. Minket is, de a püspöki hivatali is meglepte ez a meghívás. Mikor a levekel megmutattam feleségemnek, azt kérdezte: Mit csinálsz.\' Mmegyek -mondtam.
Augusztus lü-én délelőtt János ev. 9-ből a vakon született meggyógyílá-sáról kellell igéi hirdetnem. Este pedig Habakuk 2,r.-ről bibiliaórál kellell larlanom. Lgy látszik, már a délelőtti igehirdetésem megtetszett a presbitérium löbb tagjának, mert bibliaóra előli lellellék a kérdési: Ha meghív a gyülekezel, elfogadom-e a meghívást: A bibliaóra nagyon beszédes voll, és egy kicsit így hosszú is lelt, amire elődöm megjegyezte: 111 a bibliaóra csak 1 óra lehel.
Llána következő vasárnap (jroó Gyula jöll bemutatkozásra, de ekkor már az ő pártfogói is világosan látták, nogy a gyülekezel melleltem döntöli, s 19Í)J. augusztus ü9-én egyhangúlag meg is hívlak óvári lelkésznek. Meghívásomat Dr. Velő Lajos akkori püspök október 23-án kell levelében hagy la jóvá.
A Surdl gyülekezettől november 15-én, esti istentiszteleten búcsúztunk el, s Uváron november áá-én iktatott be Németh Károly esperes. (Jváron voll egy komoly pielisla mag, így az illeni szolgálat mindig komoly felkészülési jelenteit mindkellőnk számára. Hétfőn a férfiak számára larlollam bibliaórál, amelyen mindig komoly beszélgetés voll, és közös imádsággal végződött. Kedden feleségem larloll a leányoknak, csülörlö-kön pedig az asszonyok részére bibliaórál.

JO.

ozerdán esle islenliszlelel. ulána imaközösség a lelkészi hivatalban. Csütörtökön az asszony bibliaóra előtt gyermekeknek volt közösség, és konlirmáció oktatás. Pénteken énekkar, ezt feleségem tartotta, aki haláláig a gyülekezel kántora volt. Vasárnap d.e. 9-kor gyermeki islenliszlelel. lU-kor és esle D órakor lelnőlleknek. Minden nőnap második vasárnapján Halásziban, a harmadik vasárnapon pedig Kisudvaron lar-tollam szórvány-islenliszlelelel. ahová kerékpáron menlem.
Uvári szolgálatunkat azzal kezdtük, nogy az egész gyülekezetei végiglátogattuk. Így személyes ismeretségbe kerültünk a gyülekezel ismeri tagjaival.
ne-az
A közei 9UU lelkes gyülekezetnek nem volt orgonája, amit már a JU- . as években szerelelt volna beszerezni. Mi megpróbáltuk a gyülekezetei új orgona beszerzésére rábeszélni, ami sikerüli is. igaz először elhangzottak ilyen megjegyzések: Hál megbolondult ez a lialal lelkész, hogy ilyen héz időkben orgonái akar velünk vetetni\' De 19í)/-ben megindult adakozás és meg is rendeltük az orgonái, amll 19Í)Ö. december I4-én L)r. Velő Lajos püspök lel is avaloll. De alig. hogy kijöltünk a lemplomból, oll mindjárt a templom előli Í)U,- rl adományt nyomlak a kezembe, a hiányzó Q harang beszerzésére. A templom külső tatarozása után. 19v)v)-ban újra nálunk voll a püspök, hogy a beszerzell kél új harangot megáld-ja.
Boldogok voltunk mi is. és a gyülekezel is. és boldogan elmondtuk:
& ír eT
19OO. első napjaiban Dr. ölllyk Lrnő püspök megbízóit a rajkai gyülekezel gondozásával, ahonnan a lelkész nyugdíjba ment. és nem kaplak önnálló új lelkészt. Rajkán a szolgálatot 19uo. január O-án kezdtem meg. Olyan gyülekezel gondozásai bízlak rám, ahol a templom összes
a
blaka betörve, a templom leleszórva személlel, üres pénztárral és voll lelkészi hátralékkal, eladott úrvacsorai kehely, gyerlyalarlók, ónkancsók.
Mii lehel ill lenni\' - kérdeztem magamtól. Hűséggel végezni a szolgála-lol. ahol a gyülekezel sok bizalommal és szeretettel logadoll. Minden vasárnap délután istentiszteletei larlollam. nélközben hittanórái és biblia-órát. Az ulal vonallal vagy kerékpárral vló km/lellem meg. Ls Istennek adok hálál, hogy már 19uo. virágvasárnapján a rendbehozoll templomban tarthattuk meg az istentiszteletet. Az üveget a rajkiak vetlek, az ablakokra pedig az óvári gyülekezeti vetle meg a dróthálói.

o/.
iNenéz volt a szolgálat. Hiába kértem szolgálali gépkocsit. Nem kaptam, csak ígérelel. de ezzel nem lehetett utazni. 19/O-ban OU évesen megszereztem a gépkocsivezetői jogosítványt, és mi vettünk egy használt kocsit, s így könnyebb lelt a kél gyülekezel közöli a közlekedés.
191 9. augusztusában a Hegyeshalom-Levél-i gyülekezel lelkésze Uri-magyaródra menl. s ekkor e kél gyülekezel gondozásával is engem bízott meg a kerület püspöke, tzt azzal a lellélellel logadlam el, na kapok gépkocsit, ltl is azonban ez csak ígéret maradt.
Így már négy gyülekezetben és kél szórványban kellett vasárnaponként islenliszlelelel tartanom, lanév alall héllőn délután Levélen gyermek bibliaóra, kedden Hegyeshalomban gyermek bibliaóra, este lelnőll bibliaóra, Uváron leányóra, szerdán Uváron istentisztelet, imaközösség, csütörtökön Uváron gyermek bibliaóra, asszony bibliaóra, pénteken Hajkán gyermek bibliáéra. Az utazási gépkocsinkkal útiköltség térítése nélkül téliem meg.
19o4. június O-án a rajkai templom lelavalásának ÍJUU., az óvári templom Felavatásának lüü. évfordulóját ünnepeltük, Lz az ünnep mindnyájunknak kimondbalallan örömöt, és Isten csodálatos kegyelmének megtapasztalásai jelenlelte.
L)e ez idő előli már kértem nyugdíjaztatásomat. l_)r. IN agy viyula püspök kért további szolgálatra, amil vállallam volna a gyülekezetek kérésére is, na szolgálali kocsit kapok, amit sokkal kisebb gyülekezetekben szolgáló lelkészek már kaplak. L)e a rőlilkár kijelentette, hogy nem kapnátok, meri már öreg vagyok. Lkkor végleges lelt elhatározásom, és 19o4. szeptember jU-val nyugdíjba mentem. L)e 1980. január l-ig szolgáltam.
Azóta rendszeresen besegítek Uváron. A januári egyetemes imahélen minden évben szolgálok vagy az óvári, vagy a mosoni katolikus templomokban. 1989-ben pedig, amikor Koháry rerenc lébényi lelkészt autóbaleset érte, 19o9. júniusától 1990. január jl-ig a Lébény-Hezi-i. csencsei gyülekezetben végeztem szolgálatokat. Közben Deleden kél alkalommal INagynélen evangelizációs szolgálatot, majd jzák-özenden, konferencián szolgáltam. 1995.oklóber 1-től 199o. augusztus 15-ig a Csorna-Hábcakap-lárnokrél-i gyülekezetekben szolgáltam sok-sok örömmel. : 199t). április 1-én leleségem megnall. aki nem csak leleség. nanem hűséges munkatársam is, akivel 19ü)D-óla sokai szolgáltunk egyttll.

0 már Surdon is az iskolák államosítása után a gyülekezel kántora voll, aki oll is tevékenyen részi vell a gyülekezeti munkában. 0 vezette a leányok és asszonyok bibliaőrájál és ville őkel liyenesre konrerenciára. ts Uváron is együll szolgáltunk. U nagyon hiányzik.
Már részben emlékeimből élek, de mosl is van egy kis közösség Darnó-zselin, ahol én végzem a lelkészi szolgálatokat.
Közben évről-évre, ameddig engedi az IIr. vissza-visszalérek emlékezetes első munkahelyünkre Surdra. Illába, az ember nem hídja leiejteni első szerelmét, első szolgálali helyét. Jó oda mennem, s látnom a régi *!í kedves arcokai, akik közöli szolgálatunk első 1U évét ellölthellük.
Lgyedül élek. de újra és újra a hívnak a régi gyülekezetek szolgálni és így nem erezhetem az egyedüllét nehézségeit. Ili is sok-sok szerelellel vesznek körül az emberek, rls ezért, élelem alkonyán is lele van a szívem Isten iránti bálával, aki elhívott a szolgálatra s aki megáldotta azt!


Dr. r uszlai László : Llelpályám emlékezete rövid összefoglalásban
1915. lebruár 1-én születtem az akkor Zala-megyei iapolcán. iparos-polgári család második gyermekeként. Apáni az 1. világháború áldozata lelt. Anyáin szülei segítségével nevelte árváit.
Az elemi és a polgári iskolát Iapolcán végeztem, majd különbözeti vizsgával a budapesti rasori evangélikus főgimnáziumba kerültem, és olt érettségiztem 1934-ben, a Protestáns Országos Arvaház növendékeként. Lrellségi után a lelkészi pályái választoltam és lelvélell nyertem a pécsi trzsébel tudományegyetem Sopronban működő evangélikus Hittudományi Karára. Mint teológus, megélhetésem biztosítása végett kél és léi évig a soproni gyülekezel Halász úli árvaházának inlernálusában nevelői szolgálatot végeztem licislák és tanítóképzősök közöli. 1938, júniusában sikeres szigorlattal lejezlem be hazai egyetemi tanulmányaimat. Mint a leológus cserkészcsapat tagja cserkészliszli oklevelei is szereztem.
1938, szeptember 1-én a győri öreglemplom ollára előli avaloll lelkész-szé D.Kapi Béla püspök 11 dunántúli lelkészjelöil társammal együtt. Kél évi gyülekezeti lelkészkedés után és már lelkészi oklevél birtokában Gusztáv AdoIl-Vjyáminlézel-i ösztöndíjjal németországi tanulmányúira mentem, és a Halle-Wittenbergi Luther Marion tudományegyetem leo-lógíai Karán 5 léléven ál lolylallam tanulmányokat, és azok eredményeképpen teológiai doktori tudományos lokozalol szereztem, cte/n dicséreles-jó minősítéssel. A doktori disszerlációm címe:
CAz egynáz ismerlelő-jeleinek Lulher-i értelmezése az 15J9-ben írl A zsinatokról és az egyházakról tanulmánya alapján.)
A német leológiai oklevelei a soproni teológiai lakullás honosította és 194:0. október úU-án a soproni városház dísztermében a pécsi Lrzsébet tudományegyetem leológiai doklorává avatlak.

Hosszabb-rövidebb ideig a soproni Líceumi JJiákotlhonban nevelő Pápán hitoktató-, a somogy megyei licseny némel gyülekezelben helyelles-, a somogy megyei (_surgón hitoktató és gyülekezeti s.lelkész-, a lolna megyei nikács némel gyülekezelben helyettes-lelkészként szolgáltam.
1944 tavaszán pályázat alapján bekerültem a soproni 11. Rákóczi re-renc gyalogsági hadapródiskoiához a bivalásos állományt megelőző pró-baszolgálalos lelkésznek. 1944. április 15-én kezdtem meg kalonalelkészi szolgálatomat a hadapródiskolában a Zrínyi Ilona liszli leánynevelő intézetben és a soproni helylőrségnél. Sokrétű munkám volt: hittant lanílol-lam, konfirmáltam, islenliszelelelekel larlollam mindkét intézetben és a soproni evangélikus templomban a helyőrség protestáns katonáinak. Látogattam a 4ö-as lakianya logdájál is. Az év májusában a nadapródiskolában rendezeti kalonai sport ügyességi versenybe és is beneveztem és azon nagyezüsl jelvényt szereztem. Lz nekem a papnak bizonyos lekin-lélyl jelenteti a katonák közölt. Átéltem Horly Miklós kormányzó lemondását és a nyilas hatalomátvételt. 1944, november 9-én házasságot kötöttem Kalikó Gabriella tanárnővel. Közösen és - nála Istennek -sértetlenül átvészeltük Sopron többszöri bombázását. A hadapródiskolál kitelepítették Németországba. Az én szolgálatom 1944, december 31-én éri véget. Ls utána 1945. január első kelében a kőszegi evangélikus leánygimnáziumban vizsgál leltem a Viléz Bálorkeszi Kiss Sándor lőespe-res ezredes előli. A vizsga sikerült. A lőesperes azzal bocsátott el. hogy a hivatásos állományba Felvételem a legközelebbi Magyar Közlönyben log megjelenni. Hogy ez megjelenl-e. nem tudom. 1945. január 15-ével rronl-szolgálalra kaplam beoszlásl a Hunyadi páncélgránálos hadosztályhoz. Ln ennek lellegyverzetl kötelékében harcvonalba nem kerültem. A háború végéi Felső-Ausztriában, a Ried város közelében lévő Mellmack községben éltem ál. Lz amerikai megszállási zóna leli.
Innen kerültem haza 1945. októberében. Családomat megtaláltam. Kis
lányom születeti. Nemsokára értesítést kaplam. hogy a lábor-lelkészelel
leiszámolták. Végkielégítési kaplam. Azlán jelentkeztem Kapi püspök
úrnál gyülekezeti lelkész! szolgálalra. aki a Sopron közelében lévő némel
nyelvű Aglalva-i gyülekezetbe köldöll ki az elmeneküli lelkész \'""■■""
helyettesítésére.

A 11. világháború végén és az ulána követező hónapokban sok zaklatás és megpróbáltatás érte az áglalviakal. lsmerellen tettesek loszlogallak a lakiban. Azonkívül a németek kilelepílésének vészhíre meglélemlílelle a lelkekel. Ilyen körülmények közöli kerüllem én Aglalvára. lllőllem r rőnle Károly sopronbánlalvi lelkész hónapokon keresztül hűségesen, lelkiismeretesen, hősies helytállással gondozta a pásztor nélkül maradi nyájal. Védte a németajkú gyülekezel érdekeit.
tmlékezelem szerint engem 194Í). Advent 11. vasárnapján islenliszlelel keretében iktatott szolgálatba Ziermann Lajos soproni esperes. Karácsonykor megleli a nagy lemplom a hívek seregével. Azután is minden alkalmat felhasználtam a vígaszlalásra és hilük erősítésére. Megkezdtem a konlirmációra az előkészítési. Ls még a kitelepítés előli megkonlirmál-lam mintegy /U gyermeket. A kitelepítés vészhíre valóság leli. 194u. április 14-én belejeződöll. Az állomáson az illhonmaradlak nevében a J7, zsoltár 0, versével búcsúztam a szülőiüld elhagyására íléll testvérektől:
Az ágíalvi gyülekezetnek megrogyva bár, ae lörve nem élnie kelleti
lovább. A presbilériumol kiegészítettük új tagokkal, új gondnokol
válasz-lollunk és menlünk lovább az Ur Jézus nyomdokán. A lő
istentiszteletei német nyelven larlollam Agralván és Brennbergben. Ue
minden vasárnap volt magyar islenliszlelel is. A délutáni könyörgés és a
gyülekezeti bib-liaóra német nyelvű volt. A gyermekbibliaórál szombat
délután magyar nyelven larlollam. Később evangelizációs sorozatokat is
szerveztem lelnől-leknek és gyermekeknek is. Vendégszolgálalokkal. A 4
teológus iljúság többször is kilátogatott a gyülekezetbe és nívós !
programmal erősítette a nilélelel. •■
A brennbergi bánya adminisztratív igazgatója Breuer György bosszú ideig volt az áglalvi evangélikus gyülekezel felügyelője. Még a bánya megszűnése előli nyugdíjba menl. és e liszlségéről lemondoll. Helyére az én ajánlásomra Mühl Nándor soproni gyülekezeti- és egynázkerüleli pénztárosi választolta meg új lelügyelőjének az áglalvi gyülekezel. Münl Nándor az egyház anyagi ügyeinek szakértője volt. un is sokat tanultam tőle.

Az iskolák államosílásakor visszatarthattuk a lemplom mellelli régi iskolái gyülekezel! lerem céljára, és a lanílólakásl pedig az egyházri lakásának. Az épületek állagának megőrzésére is gondom voll. A lemplom és lelkészlakás lelőzelének zsindelyeit álrakalluk. A lemplom külső lalál újra meszellellük. Az orgonái generálozlalluk. L)j ollárlerílől is csinállat-lunk. Az iskola lelőli lemplomajlól beralazlallam és az így nyeri ajlómé-lyedésbe egy műkő-kereszlel állítottunk lel a gyülekezel 11. világháborús hősi halottal emlékére.
Prőhle Károly 1950-ben a teológiára kerüli tanárnak, és engem választoltak meg az elsó soproni egyházmegye lelkészegyesülele elnökének.
Lz nekem nagy megtiszteltetést jelenteit, mert ennek az illusztris közösségnek a leológiai tanárok is tagjai voltak. Az egyházmegyei számvevőszék elnöke is én lellem az 50-s évek elején. Ls az 195ú. évi zsinaton az egyházmegye lelkészi zsinati tagja voltam.
ftudaker Uszkár soproni lelkész halála után a gyülekezel presbitériuma meghívással akarta betölteni a megüresedett lelkészi állást. Az egyházi lőhalóság (.Velő püspök és Németh Károly esperes.) hivatalosan közölte a gyülekezettel a megválasztható lelkészek nevét. (.Lehel rerenc, lessényi Kornél és Welller Rezső) A Presbitérium (50 tagja közül 49 voll jelen) lilkos szavazással dönlöll: 4U-en rám szavazlak. O-an rollin Brúnó bán-lalvi lelkészre és a hivatalos jelöli Welller Kezső csak u szavazatot kapott. ts mégis ő lelt a soproni lelkész, meri Velő Püspök a velem lolylaloll megbeszélés után azl közölte a gyülekezettel, hogy én visszaléptem, pedig ez nem lelell meg a valóságnak, üe akkor így történi a lelkészválaszlás!
lizek ulán nem maradiam Agralván. Közben megüresedett a nagykani
zsai lelkészi állás is. Feleségem családjának kívánságára én is benyújlol-
lam pályázatomat, noha teljesen ismeretlen vollam a kanizsai gyülekezet
előtt. Lrlhelő módón az ismerős iharosberényi lelkész, rónyadi Pál került
be Kanizsára. « ■,\'",-,(• >•> : ._• > i\'*
mm sokkal később megüresedett a surai lelkészi állás is, mert annak papját. Aámolyi vryulál a mosonmagyaróvári gyülekezel választolta meg lelkésznek. Kn a meghívást ellogadlam. Lzl már nem kilogásolla sem az egyházi vezetés, sem az Egyházügyi Hivatal. Alázatosan igyekeztem Islen kezéből ellogadni a személyem körüli dolgok és élelem ilyen alakulását.

19Í)4:, január II-én voll a beiktatásom Kulas Llek somogy-zalai esperes szolgálatával. Az egyházmegye lelkészei közül csak a legközelebbi szomszéd, a pálrói Szomjas Károly voll jelen. Beköszöntő igehirdetésem alapigéje az arra a vasárnapra kijelölt evagékíum voll. Máté 0. 1/-19. Lnnek alapján ligyelmezlellem a gyülekezetei, hogy ne elégedjenek meg a kül-sőleges kegyességgel, a lálszalkereszlyénséggel. hanem legyen az Isten igéjének állandó hallgatója és aszerint éljen, Ln a surdi gyülekezetben is lő feladatomnak lekinlem Islen igéjének liszla és igaz hirdetését, szóval és cselekedettel, szerelném a rámbízollakal Isten akarata szerinti éleire vezetni.
Llőször ismerkedtem közvetlen munkatársaimmal, azután a presbilerek-kel és családokkal, az anyagyülekezelben és a szórványokban is. A későbbiek során is mindig lonlosnak larlollam a személyes kapcsolat fenntartását a gyülekezeti tagokkal a lelkipászlori látogatások állal.
Surd szórványai voltak: Somogybükkösd, Zákány, Zákánylelep, Szentmi-hályhegy és Belezna. Hendszeresen havonta larlollam családi istentiszteletei rieleznán, Somogybükkösdön és Zákányban. A családok egymást váltva fogadlak. Llána mindig meg is kínállak bennünket. Sokáig gyalog jártuk a szórványokai, majd motorkerékpárral és később már autóbusszal. Mindig élmény voll a szórványlálogalás. Mindenhol hálás szeretettel lo-gadlák a szolgálatunkat.
A Lisző-í leánygyülekezel alakulásától kezdve kurdhoz larlozolt. Csak a XX. században állt néhány évtizedig a nemespálrói evangélikus lelkész gondozása alall. Szomjas Károly nyugjdíjba vonulása után újra visszakerült a surdi anyagyülekezelhez. Néhány évig én is odajártam, pászlorol-lam a hitéhez hű. és templomát szerelő gyülekezetet. Az én időmben a gyülekezel áldozatkészségével, közegyházi segéllyel és a németországi Luther Marion szövetség jelentős anyagi támogatásával (.melyet én közve-lílellem.) felújílolluk és korszerűsítettünk a templomot, ralail és aljazalát szigeteltük, új, sohasem rozsdásodó vörösréz burkolatot kapoll a toronysisak. Délül kis lűlhelS sekrestyéi létesítettük, új szószékel és lel-kész-padol készítettünk, az orgonái is kijavílalluk. A berendezési újra lesiettük. A templomot kerítéssel vellék körül és az előtte levő területet a gyülekezel lelügyelője, Zakócs Józsel agrár-mérnök parkosította. A lelújí-loll templomot Káldy Zollán püspök áldolla meg.

Lelkipászlori szolgálatomhoz hozzátartozóit a gyülekezel épületeinek karbantartásai is.
Mindjárt Surdra kerülésem után lelújílolluk a lemplomudvar kerítését. A gazdasági épületből pedig mosókonynál választoltunk le. Az épület másik végén pedig sertés- és baromliólal készítettünk. Majd később a lelek utca lelőli részéi belon alapú vaskerítéssel és kapuval láttuk el. Csak az anyag kerüli pénzbe, a munkál lőleg a presbilerek végezték díjazás nélkül egybázszerelelböl.
Hosszú szolgálali időm alall a templomot többször renovállaltuk és
korszerűsítettük, tlőször a templom aljazalál szigeteltük és egyúttal ál-
al.aKilolluk az ollárrészl. A régi lipusú oltárból egy nagy lölgyla-leszülel
emelkedik ki közel embernagyságú Kriszlus-lesllel. A Kriszlus-lesl Ko- .
ren István budapesti szobrászművész alkotása. Uj szószékel és karzatot
is építettünk. A tizeiéit kőműves mesteren kívül a többi szak- és segéd
munkát, beleértve a karzat- és ollárépílés lamunkáil is. Varga Lajos
lelügyelő, képesített ácsmester irányításával a presbilerek és gyülekezeti
tagok neleken keresztül önzetlen társadalmi munkával végezlek. Az
orgonái is generálozlalluk. A lelújíloll templomot Káldy Zoltán püspök
áldotta meg. .„,;í ,;,,,(,,,,;., f» ,«»«.,.(■; l .■ ■•;, . ■..■■:../


í( t J* *

Flébány nőnappal az ünnepség ulán vihar lomboll Surd Teleli. A villám belecsapoll a templomba és nasználnalallanná lelle az orgonái, Llőször villámhárítót kellell lelszerellelni a lemplom tornyán. Azlán Islen gondviselő szerelelél lapaszlalla meg a gyülekezel. A 11. világháború ulán Kanadába kerüli surdi leslvérünk Varga Józsel éppen ebben az időben lálogaloll haza, és értesüli a templomunkat éri elemi kárról, és vállalta az orgona telújílásának köllségeil. Meg is javíllalluk az orgonát, sől még egy sípsori is épílellünk bele. A lelújíloll orgona megszólaltatására meghívtuk Varga Józselel is, és őt örökös tiszteletbeli presbilerré választolta a gyülekezel, reldás áldozatai pedig az orgonára felleli rézlábián örökílelle meg.
A fejlődés során Jurd is kapóit villanyvilágítást, lizl mi is bevezettük épületeinkbe. Hamarosan a harangozásl is villamosítottuk, lihhez kértem és kaptam a németországi Luther Márton Jzövelséglől ajándékképpen egy automata vezérlésű villanyórát, amely sokáig nagyszerűen működött.
A 11. világbáború ulán én véltem lel először a kapcsolatot a Mura-vidéki evangélikus egyházzal. iy/U-ben emléktáblával örökílellük meg a A Vili. század második leiében Jurdon szolgált evangélikus lelkész. Ksé>ceéz/Mec& csá/cKÍst<, a vendek relormálora, az Ujleslamenlom vend nyelvre lordílója és a vend irodalmi nyelv megteremtője emlékéi. Az emléktáblát nagy ünnepség keretében Dr. Káldy Ziollán püspök leplezle le. Az ünnepségen a r uconci Mura-vidéki evangélikusság O aulóbusznyi lagja veit részt, élükön Kercsmár Sándor esperes és felesége. Kuhár lózsel egyházmegyei felügyelő és a lelkészek, közöltük a Kallyándi Vxuconcií öreg esperes, Lulhár Ádám is. U is szóll magyar és vend nyelven az ünneplő gyülekezethez. Kuzmics István éleiéről a munkásságáról én tartottam megemlékezést, amely a muraszombati evangélikus kalendáriumban is megjelent.
Az ünnepség ulán a gyülekezel az egykori evangélikus iskola lalermei-ben ebédel adoll a küllöldi és a vidéki vendégek részére. Szép, jó emlékekkel gazdagodva lérlek naza a muraközi vendégek.
Lzl a látogatási én később a surdi gyülekezel mintegy ISj tagú csoportjával viszonoztam és akkor megkoszorúztuk Kuzmics szülőfalujában Jü-rünázán vMrukociJ, az egykori szülőház udvarán felállított emlékművel. A Mura-vidéki evangélikus gyülekezetekkel tovább is kapcsolatban maradiam.

Jlzek után is lolylalluk a lemplom karbantartási munkálatait. Lambériával burkoltuk a bejáratot és az oldallalakal mástél méter magasságban, hogy ellakarjuk az újból előtörő nedvesség-lollokal. Mindezt társadalmi nunkával. libben a munkába még boldogult Ákos liam is besegített, ts még lelújílolluk a toronysisakot és a toronyablakokal is. A költségekhez
Varga Józsel testvérünk Kanadából további jelentős támogatást nyújloll. Másodsorban a lelkészlakásl is igyekeztem karbantartani, és a lehetőség szerint korszerűsíteni. Llőször kicseréltem a konyha és a mellette levő szoba kis ablakait meglelelő nagy ablakokra, és azokra biztonsági rácsot csináltattam. A lakás lalail szigelellellem. A ház keleti oldalára és a templomra is ereszcsatornát szereltettünk. A villany bevezetése után házi vízvezetékkel fürdőszobát, és benne W(_-l létesítettem palackgázos vízmelegítéssel. Később, amikor már a laluban arlézi-kúlból vízvezetéket építettek, erre a lelkészlakás vízvezetékét én is ráköllellem. A bejárai mellelli u szoba aljazalál szigelellellem és parkellázlallam és lelkész! irodámat a nagyobbik szobába helyeztem ál. A lürdőszobának és az éléskamrának új ajtókat csináltattam. A lakást szolgálali időm alall egyszer leslelle ki a gyülekezel újra. Akkor lesietlek az ajtókat és az ablakokat is belülről fehérre.
tn is terveztem gyülekezeti terem épílésél a gazdasági épületből, a-melynek rajza meg is van az irattárban. A templomhoz kapcsolva nagyobb sekrestyét is tervezlem, de egyik lerv sem valósult meg. Ürülök, \'"" hogy utódomnak sikerüli szép, komfortos gyülekezeli-lermel készíteni.
Mini surdi lelkész, Lágler Béla esperessége idején, az egyházmegye lel-készi munkaközösségének vezetője voltam. Amikor egyházunkban megalakult a Gyűjteményi lanács, akkor én leltem egyházmegyénk gyűjteményi előadója, tsperes helyelles is vollam és az esperesi vizilációk alkalmával mindig megvizsgáltam a gyülekezel gyűjteményi anyagál, muzeális értékű lárgyail is.lSzimon János soproni lelkésszé választása után pár é-vig számvevőszéki elnök is vollam. Az egyházkerület! bíróságnak és a * lelkészképesílő bizollságnak is kél cikluson ál lagja vollam. Még azl is megemlítem, hogy IN agy Miklós zalaegerszegi lelkész halála után a zalegerszegi lelkészi állási nekem ajánlotta lel Káldy püspök.

Mivel a lelkészlakásl a katonaság foglalta le, a Városi lanács nekem a Landorbegyi úlon tudott volna J. emeleli u szobás lakást biztosítani, ez az én hal tagú családom és viszonylag nagy lelkészi könyvtáram elnelye-zésére kicsiny volt. ezért a püspök úr kitüntető ajánlatát nem ludlam ellogadni. Maradiam továbbra is surdi lelkész.
Végül hálásan emlékezem meg munkatársaimra: JJobri Sándor. Varga Lajos. Varga János és Borsos János felügyelőkre, elnöklársaimra. akik mindig hűségesen, a kényes politikai helyzetben is becsületes készséggel támogatták egyházvezető munkámat. Jzerelellef gondolok kántoraimra is, Varga János barátomra és drága, leghűségesebb segítőtársamra, a feleségemre, aki pedagógusként nagyszerűen értette a gyermekekkel való fog-lalkozásl. Lml ékezetesek maradnak az általa rendezett ünnepélyek, különösen is a karácsony esték. A gondnokokra és a dékánokralegynázlií is szívesen gondolok. Nekem még sikerüli évente új gondnokol választani, llvjáralok szerint kevés kivétellel majdnem mindenki sorra került, ts azt mondbalom. hogy megbízatását mindenki elismerésre méltó felelősséggel végezte. Külön is elimeréssel gondolok visssza a templomi gondnoknők szolgálatára. J évre választoltunk i templomi gondnoknői. A falul kél részre osztottuk: Az egyik nőnapban egyik kéri vasárnaponként lemplomlakarílásra és ollárrendezésre egy-egy családtagot, a másik nőnapban pedig a másik gondnoknő a sajál területén végezle ugyanezt a szolgálatot. Jbzl a lemplomgondozásl érdemes tovább is fenntartani.
19öíí.december l-lől megszakítás nélkül szolgálok az lívangélikus Urszá-gos Múzeumban, mini lárlalvezelő. lizl is papi szolgálatnak tekintem, ö-rülök, ha a látogatók ligyelemmel hallgatják vezetésemet és még meg is köszönik azt.
Hálál adok Istennek, hogy hosszú élelem során sok gyarlóságom és mulasztásom ellenére mindig adott erői az 0 szolgálatára.
199/, szeptember
ny. evangélikus lelkész

Smidélíuszné Drobina lirzsébel
190L), augusztus u9-én születtem Kiskőrösön. Az általános iskolát Csengődön, a középiskolát a kiskőrösi mezőgazdasági szakközépiskolában végeztem. Közben a róli kánlorképző lanlolyamon vettem részt, s nékány év múlva oklevelet szereztem. A teológiára ez az ige indiloll:
Cl lim 4.1&1.) A budapesti evangélikus teológiai Akadémián 1978-oan szigorlatoztam. L)r. Káldy Zoltán püspök ezzel a mondattal küldött a lel— készi munkatársi szolgálatra: Isten igéje élő és káló . A Bp. - Angyal löldi gyülekezetben nenczúr László vezetése alatt szeretetteljes négy ével löll-kellem. Lzulán lérjemmel, akivel 1979-ben kötöttünk házasságot. Surdra köllözlünk. U a Nemespálró, gyékényes! gyülekezelek lelkésze, s jelenleg a jomogy-Zalai Lgynázmegye esperese. Beiklalásomon ez a lelszólílás nangzoll lelem: Láss munkához és az Ur legyen veled.
Islen bárom liú gyermekkel ajándékozóit meg lUrs, Zalán, Csaba), kislányunkat Annál pedig 1U naposán szólította magánoz.
A Surdon löllöll évek sorából néhány jelentős ünnepre, építkezésre, változásra emlékezem vázlatosan.
1984-ben az LVSZ naggyűlés alkalmából rülöp-szigelekről, Németországból és Amerikából érkező lelkészekel logadlunk .
19öO-ban Felépüli az új gyülekezeti terem, a régi pajta kelyén pedig elkészült az ikergarázs és a faház.
19ö9-ben a leleronl. 199U-ben a központi lűlésl szerelték be a lelkészlakásba.
199u-ben az emeleli vendégszoba készüli el fürdőszobával. 199<í-ben a templomot, külső renoválása után L)r. Harmati He la püspök úr szenlelle oklóber úU-án. rlgy évvel később színlén püspökünk szentelte a J. harangunkat, melyei a Kanadában azóta elnunyl Varga lezser ajándékozott.
199/. február lí-én orgonajavílásra készülve ellenőriztük a karzat ál-lapolál, s kiderüli, nogy a gerendák jő része kikorhadt a (álból. Lkkor kalároztuL el, és rögtön el is kezJlük a kelső renoválási. Újjá épüli az egész karzat, a kél lépcsőföljáró, a mellvéd, a villanyhálózat.
Az elmúlt li) év munkájákoz Istentől kaptam erői, így a jövendői is rábízom azzal a reményleli kéréssel, ami így kangzik: