Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Településünk története

Surd község Zala megye déli részén található kis település, sokáig Somogy megyéhez tartozott. Az 1950-es évek elején csatolták Zalához. Környezete festői. A falu fő profilja a mezőgazdaság, azon belül is a fenyőtermesztés.

Első írásos említése 1268-ból való, a Hahót nemzetség birtoka, 1468-ban a Forster és a Himfi, 1471-ban a Kanizsai, 1481-ben a Bornemissza, 1550-ben a Zalai, 1626-ban a Szalay, 1701- 1703-ban a Szabó, 1715-ben a Madarász 1726-ban a Szalay, 1757-ben a Ziczky, 1835-ben a Festetics, majd az Inkey, 1856-ban gróf Zichy Domonkos püspök, majd gróf Zichy Ödön és fia birtokolta. Sajnos a kastélyt lebontották, csak a park maradt meg. Több, mint 100 éves öreg platánfasoron érünk a régi parkhoz. Található itt öreg tölgyfa, ezüst juhar, piramis tölgy, több törzsű tiszafa, normann fenyők, erdei fenyők, kúszó fenyők, öreg berkenyefa. A japánbirs és az aranyvessző tavasszal színessé varázsolja a környéket. A parkban valamikor a gróf idejében „kútház” állt. A park mellett kis halastó található, amelyet patakocska táplál. A kis patak a Budai-gödörben ered. Partján mocsár fenyők, fűzfák, tuják állnak. Déli részén kis fenyves helyezkedik el a „kerek dombon”. A magasodó domboldalon áll két öreg szelíd gesztenyefa. Az emberek szerint 500 évesek és innen szállt fel valamikor Kodály pávája, a híres Röpülj páva dallama és szövege.

A helyi csemetekertben közel 140 fajta fenyő és tuja, valamit kb. 35-40 fajta egyéb dísznövény, illetve díszcserje található. Nagyon híres a mamutfenyő sor. Ezt a kertet a század elején Petrzilka (Pagony) Károly alapított, mert ő volt a Zichy grófok erdésze. Nem kímélve fáradtságot, egész Európában gyűjtögette a magokat. Az első világháborút követő fogságból, a kabátja bélésében hozott fenyő magvakat a Kaukázusból. Itthon elültette, s az díszíti még mindig a kertet.
A településen két vallási felekezet él. Az új Római Katolikus templom 1989-ben épült. A millennium évében ünnepli a surdi Evangélikus Gyülekezet fennállásának 400 éves évfordulóját. 1600-ban már állt az első fatemplom. Itt szolgált 1755-79-ig Kuzmics István a szlovének reformátora.
A községben található még a két világháború hőseinek nevét tartalmazó emlékmű a hősök terén.

 
/1