Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
130.73 KB
2008-05-10 14:37:05
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
339
2274
Rövid leírás | Teljes leírás (5.5 KB)

Surd - Ki kicsoda Zala megyében 2000 475-476old

A részlet a következő könyvből származik:


Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Alcím: négyévkönyv
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Halassy Gábor (1955) (szerk.)
Szerz. közl.: szerk. Rikli Frenc ; szerkbiz. Halassy Gábor [et al.]
Kiadás jelzés: 2000
Kiadás: Nagykanizsa : Ász-Presz : M-M Bt., [2000]
ETO jelzet: 929(439.121)"2000"(03) ; 06(439.121)"2000"(03) ; 908.439.121"2000"(03)
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 777, [3] p.
Megjegyzés: Lezárva: 2000. nov. 1. ; ISSN 1416-5864
UK azon.: 200101172




A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:


SURD


Surd Zala megye egyik legdélebbi, erdő borította részén, festői környezetben fekszik. Közepes nagyságú település, 2000-ben 687-en lakják. Hat kilométernyi úthálózatának fele aszfaltozott, fele földút. Minden házban van villany és vezetékes ivóvíz (Dédász Rt, Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Vállalat), viszont nincs sem földgáz-, sem csatornahálózat. A telefon-előfizetők száma 154. A falu lakóinak fő megélhetési forrását a mezőgazdaság jelenti. Külön "iparággá" fejlődött a fenyőfa-termesztés - sok-sok otthonban díszítenek karácsonykor surdi fenyőt...
A helyi csemetekert kivételével jelentős nagyságú gazdasági egység nincs. Az aktív korúak zöme Nagykanizsa üzemeibe, vagy a miklósfai termelőszövetkezetbe kénytelen ingázni. A regisztrált munkanélküliek száma esztendők óta 30-40 körül alakul. Közhasznú munkát évente 23-24 embernek tud biztosítani az önkormányzat. Jövedelempótló támogatásban 8-11 fő részesül.
Az önkormányzat általános iskolát, napköziotthonos óvodát, művelődési házat, orvosi rendelőt tart fenn. Megszervezte a védőnői ellátást, a szociális gondozást, biztosítja a körzeti megbízotti irodát. A településen kettő élelmiszerbolt, presszó, fagyizó, videotéka és takarékszövetkezet működik.
Tűzoltó egyesület (elnök: Horváth Tibor), sporthorgász egyesület (elnök: Kovács Tibor) és sportegyesület is tevékenykedik a községben (elnök: Vass Attila). A civil összefogás megnyilvánulása még a település fejlesztéséért fáradozó Surd Községért Közalapítvány (számlaszám: 74800115-10010055).
A faluban két vallási felekezet él. A római katolikusok plébánosa Szálai Jeremiás, az evangélikusok lelkésze pedig Smidéliuszné Drobina Erzsébet.
Surd első írásos említése 1268-ból való, amikor is a Hahót nemzetség birtoka. A XIX-XX. században a Zichy-grófok jelenléte határozza meg életét. Ők építtetik 1856-ban az evangélikus templomot, amely máig a helybéliek büszkesége. Harangja minden szombaton, pontosan 5 órakor megkon-dul. A nagybirtokosok által épített kastélyt ugyan lebontották, de megmaradt az egykori park, öreg tölgyekkel, ezüstjuharokkal, tiszafákkal, erdei-, normand- és kúszófenyőkkel. A parkhoz a 100 évesnél is idősebb, védett platánsoron át lehet eljutni. Mindjárt a platánsor mellett másfél hektáros halastó csillog. Ugyancsak botanikai látványosság a csemetekert, amelyet a Zichyek erdésze, Petrzilka

Károly alapított a század elején. Több mint 140 fajta fenyőt és tuját, 35-40 féle egyéb, ritka dísznövényt és -cserjét találunk is. Őrá emlékeztet a mamutfenyő-sor is. A történet szerint az első világháború után, kaukázusi hadifogságából visszatérve kabátzsebében csempészte haza, majd ültette el az értékes magvakat. A surdi domboldalon két vén szelídgesztenye-fa áll. A népi emlékezet szerint legalább 500 évesek és a szájhagyomány szerint ezek ihlették Kodály Röpülj páva című

475



népdal-feldolgozását. A környező szőlőhegyek jellegzetes építményei a XVIII. századi boronás pincék.
Az elmúlt időszak sok kisebb, összességében mégis fontos előrelépést ...