Szeged egyik legszebb kora eklektikus lakóházát Herczel Fülöp orvos építtette. Fia, Herzel Manó (1862-1918) európai hírű sebész volt.
1911 és 1922 között e házban volt Braun János hangszerkészítő műhelye; itt játszódik mostohaunokájának, Berczeli Anzelm Károlynak Mesterhegedű című, 1978-ban megjelent regénye.
Ugyancsak ebben a házban volt a Bethlen Gábor Kör székhelye. Itt tartott előadást 1940. január 12-én Irodalmi és magyar sorsproblémák címmel Móricz Zsigmond, aki akkoriban, Rózsa Sándor-trilógiájához anyagot gyűjtve (lásd: Szeged, Indóház tér 3.) gyakori vendég volt Szegeden.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Szeged egyik legszebb kora eklektikus lakóházát Herczel Fülöp orvos építtette. Fia, Herzel Manó (1862-1918) európai hírű sebész volt.
1911 és 1922 között e házban volt Braun János hangszerkészítő műhelye; itt játszódik mostohaunokájának, Berczeli Anzelm Károlynak Mesterhegedű című, 1978-ban megjelent regénye.
Ugyancsak ebben a házban volt a Bethlen Gábor Kör székhelye. Itt tartott előadást 1940. január 12-én Irodalmi és magyar sorsproblémák címmel Móricz Zsigmond, aki akkoriban, Rózsa Sándor-trilógiájához anyagot gyűjtve (lásd: Szeged, Indóház tér 3.) gyakori vendég volt Szegeden.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981