A hajdan Fodor István városatyáról elnevezett utca 6. számú házában volt Juhász Gyula utolsó lakása. A képen látható ablakok mögötti szobákban lakott.
Juhász Gyula 1917-től élt Szegeden. Ebbe a lakásba az Ipar utca 13. (lásd: Szeged, Pécsi utca 4.) alól költözött.
Otthon magányba zárkózva, remeteségben töltötte idejét, csak ritkán engedett magához bárkit is. 1934. március közepén Féja Géza vezetésével, Magyar László kalauzolásával a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának néhány tagja - Buday György, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor - betörhetett a költő önkéntes börtönébe és szóra bírhatta. Radnóti Miklós valami véletlen folytán éppen nem volt barátaival, ezért írta "Juhász Gyula halálára" című szép költeményében:
Öt évig laktam városodban, költő,
s nem láttalak sohasem. Négy fal között,
csomós sötétben éltél távol, és
nem érdekelt e földi tartomány...
Ugyancsak Magyar László csempészte be Juhász Gyula ágyához 1936. május 2-án Szabó Lőrincet is, aki nekrológjában írta meg látogatásának megrendítő élményét.
Juhász Gyulát felőrölte a mellőzés, a magány és súlyos betegsége, s öngyilkosságba menekült. 1937. április 6-án - többedik öngyilkossági kísérlete után - hunyt el. Sírja a belvárosi temetőben van (lásd: Szeged, Fonógyári út).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981 www.nlvk.hu/vik/juhaszgy.htm
Czeizel Endre: Juhász Gyula kórtörténete a családfaelemzés alapján
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A hajdan Fodor István városatyáról elnevezett utca 6. számú házában volt Juhász Gyula utolsó lakása. A képen látható ablakok mögötti szobákban lakott.
Juhász Gyula 1917-től élt Szegeden. Ebbe a lakásba az Ipar utca 13. (lásd: Szeged, Pécsi utca 4.) alól költözött.
Otthon magányba zárkózva, remeteségben töltötte idejét, csak ritkán engedett magához bárkit is. 1934. március közepén Féja Géza vezetésével, Magyar László kalauzolásával a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának néhány tagja - Buday György, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor - betörhetett a költő önkéntes börtönébe és szóra bírhatta. Radnóti Miklós valami véletlen folytán éppen nem volt barátaival, ezért írta "Juhász Gyula halálára" című szép költeményében:
Öt évig laktam városodban, költő,
s nem láttalak sohasem. Négy fal között,
csomós sötétben éltél távol, és
nem érdekelt e földi tartomány...
Ugyancsak Magyar László csempészte be Juhász Gyula ágyához 1936. május 2-án Szabó Lőrincet is, aki nekrológjában írta meg látogatásának megrendítő élményét.
Juhász Gyulát felőrölte a mellőzés, a magány és súlyos betegsége, s öngyilkosságba menekült. 1937. április 6-án - többedik öngyilkossági kísérlete után - hunyt el. Sírja a belvárosi temetőben van (lásd: Szeged, Fonógyári út).
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
www.nlvk.hu/vik/juhaszgy.htm
Czeizel Endre: Juhász Gyula kórtörténete a családfaelemzés alapján