Itt, a mai Hági étterem kerthelyiségének helyén állott Szeged első állandó, 1856-ban fából épült színháza, amelynek a Sörkert utcai homlokzaton állítottak emléktáblát.
Az utcát az 1879-es árvízig Színház utcának is nevezték, ma pedig Kelemen László, az első magyar színigazgató nevét viseli, aki társulatával hosszabb ideig játszott Szegeden is (lásd: Szeged, Széchenyi tér 10.).
Játszott itt Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Prielle Kornélia.
A színkör életében különösen emlékezetes volt az 1860/61-es évad, amelyet később a szegedi színjátszás aranykorának neveznek a színháztörténészek. Molnár György igazgató műsorpolitikáját egyfelől a közönség szórakoztatása, másfelől a haza iránti elkötelezettség határozza meg. A társulat megérkezésekor robbant ki a „kis forradalom”-nak nevezett tüntetéssorozat, amikor a szegediek a városháza előtt összegyűlve a betiltott Himnuszt, a Klapka– és Kossuth–indulókat énekelték a színészekkel együt, majd leverték az épületekről a császári címereket.
A nagy árvízt követő újjáépítéssel szinte egyidőben határozta el a város, hogy méltó kőszínházat emel. A ma is álló épületet (lásd: Szeged, Deák Ferenc utca 12.) 1883-ban adták át rendeltetésének.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. Szeged, Bába Kiadó, 2003
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Itt, a mai Hági étterem kerthelyiségének helyén állott Szeged első állandó, 1856-ban fából épült színháza, amelynek a Sörkert utcai homlokzaton állítottak emléktáblát.
Az utcát az 1879-es árvízig Színház utcának is nevezték, ma pedig Kelemen László, az első magyar színigazgató nevét viseli, aki társulatával hosszabb ideig játszott Szegeden is (lásd: Szeged, Széchenyi tér 10.).
Játszott itt Lendvay Márton, Szerdahelyi Kálmán, Prielle Kornélia.
A színkör életében különösen emlékezetes volt az 1860/61-es évad, amelyet később a szegedi színjátszás aranykorának neveznek a színháztörténészek. Molnár György igazgató műsorpolitikáját egyfelől a közönség szórakoztatása, másfelől a haza iránti elkötelezettség határozza meg. A társulat megérkezésekor robbant ki a „kis forradalom”-nak nevezett tüntetéssorozat, amikor a szegediek a városháza előtt összegyűlve a betiltott Himnuszt, a Klapka– és Kossuth–indulókat énekelték a színészekkel együt, majd leverték az épületekről a császári címereket.
A nagy árvízt követő újjáépítéssel szinte egyidőben határozta el a város, hogy méltó kőszínházat emel. A ma is álló épületet (lásd: Szeged, Deák Ferenc utca 12.) 1883-ban adták át rendeltetésének.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Péter László: Szeged. Bp. Panoráma, 1981
Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. Szeged, Bába Kiadó, 2003