A Szent István tér és a Vörösmarty utca sarkán állt valaha az a ház, ahol Kelemen László, az első magyar színigazgató lakott 1806 és 1812 között.
Amikor 1802-ben társulata felbomlott, ő maga nehéz anyagi helyzetbe került, felhagyott a pályával, és kántorként, iskolamesterként dolgozott előbb Ráckevén, majd Makón, végül Csanádpalotán. Makóra tulajdonképpen hazajött, ugyanis szülei idevalósiak voltak. A közeli Belvárosi templomban működött kántorként és orgonistaként. Kántortanító apjától örökölt kellemes énekhangján felcsendültek saját maga által írt egyházi énekei is.
A mai épületet, amelyben Kelemen Lászlóról elnevezett szabadidőközpont működik, 1974-ben jelölték meg emléktáblával.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997 www.mako.hu
Magyar Színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A Szent István tér és a Vörösmarty utca sarkán állt valaha az a ház, ahol Kelemen László, az első magyar színigazgató lakott 1806 és 1812 között.
Amikor 1802-ben társulata felbomlott, ő maga nehéz anyagi helyzetbe került, felhagyott a pályával, és kántorként, iskolamesterként dolgozott előbb Ráckevén, majd Makón, végül Csanádpalotán. Makóra tulajdonképpen hazajött, ugyanis szülei idevalósiak voltak. A közeli Belvárosi templomban működött kántorként és orgonistaként. Kántortanító apjától örökölt kellemes énekhangján felcsendültek saját maga által írt egyházi énekei is.
A mai épületet, amelyben Kelemen Lászlóról elnevezett szabadidőközpont működik, 1974-ben jelölték meg emléktáblával.
A fénykép 2007 júliusában készült.
Felh. irod.:
Barangolások Csongrád megyében. Miskolc, Well-PRess, 1997
www.mako.hu
Magyar Színházművészeti lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1994